Mezőtúr Város Önkormányzatának programja

 

2006 – 2009.

 

E program készítésének célja, hogy kijelölje azon a feladatokat, melyeket az önkormányzat ebben az időszakban a legfontosabbnak tart, aminek a megvalósításán dolgozni kíván, avagy amiket kényszerhelyzetben meg kell valósítania. Nagyon komoly feladat és kihívássorozat áll ellőttünk. Mozgásterünk hihetetlenül korlátozott.

 

A program kiindulópontja a polgármester 2006. október 12-én, a képviselő-testület alakuló ülésén elhangzott beszédének tíz pontból álló feladatsora:

 

-         Elsődleges feladat kötelező alapfeladataink működtetése, racionalizálása és teherbíró képességünk felülvizsgálata.

 

-         Kiemelt feladat a munkahelyteremtő vagy - megtartó vállalkozások segítése, az Ipari Parkba új beruházók telepítése, és a Kertvárosba bevásárlóközpont építése.

-         Kórházunk helyzetét stabilizálni kell, és be kell fejezni a rekonstrukció II. ütemét.

 

-         Egy 800 adagos központi konyha megépítése.

-         Intézményeink felújítása számos esetben elkerülhetetlen. A nagyhírű Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot is el kellene látni kollégiummal és tornacsarnokkal. Várhatóan a kettő együtt, egy ciklusban nem megy.

 

-         Útjaink egyharmada még nem aszfaltborítású és a járdaépítésből, felújításból is hiányzik még legalább 60 km. Főútjaink is kritikán aluliak. Ebben a szférában kell a legnagyobb előrelépést produkálnunk a következő években.

 

-         Szennyvíztisztító kapacitásunkat illeszteni kell a megnövekedett igényekhez. Az ivóvíz minősége sem felel meg a 2009. évtől érvényes követelményeknek. Csapadékelvezető rendszerünk sérülékeny.

 

-         Folytatnunk kell az akadálymentesítési programjainkat, különösen a városháza nagyon hátrányos helyzetű.

-         Rendezvényvárosi szerepünket bővítve a lovas, horgász és vadászturizmust, valamint a gyógyturizmusban rejlő lehetőségeinket kell reflektorfénybe helyeznünk.

-         A sportnak óriási szerepe van az ifjúság nevelésében. Ezen a területen is fejlődni tudunk, amennyiben a város potenciális lehetőségeit jobban kihasználjuk.

 

-         A strandfürdő és fedett uszoda további működtetésére kiemelt figyelmet kell fordítani.

-         Változatlanul törekszünk a jó együttműködésre az egyházakkal, a Megyei Önkormányzattal, a Főiskolai Karral, a Rendőrséggel, a Civil Szervezetekkel és a Vállalkozókkal, de maximálisan ki akarjuk használni a kistérség adta lehetőségeket is.

 

 

 

Az önkormányzat a település fejlesztését az alábbi programok figyelembe vételével kívánja megalapozni:

 

-         38/1999. (II.25.) képviselő-testületi határozat MEZŐTÚR város településfejlesztési koncepciójáról (1999-2010)

-         185/2000. (X.26.) képviselő-testületi határozat a városi fogyatékosügyi programról,

-         80/2003. (IV.24.) képviselő-testületi határozat a Városi Kórház - Rendelőintézet hatéves szakmai fejlesztési programjáról (2003-2008)

-         258/2003. (XII.15.) képviselő-testületi határozat a Ligeti tó utókezelési fenntartási tervében foglaltak szerinti fenntartási és utógondozási munkák 2004-2008. évben történő végzéséről, vállalkozói szerződés megkötéséről,

-         4/2004. (II.6.) önkormányzati rendelet Mezőtúr Város Önkormányzatának a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

-         5/2004. (II.6.) önkormányzati rendelet az önkormányzat közművelődési feladatairól,

-         88/2004. (V.27.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város lakáskoncepciójának elfogadásáról,

-         3/2005. (I.27.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról.

-         29/2005. (II.09.) képviselő-testületi határozat a Mezőtúri Kistérség Komplex Fejlesztési Programjáról,

-         30/2005. (II.9.) képviselő-testületi határozat a Mezőtúri Kistérség és települései Környezetvédelmi Programjáról (2004-2009),

-         131/2005. (VI.30.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzata 2007-2013-ig terjedő időszakra szóló gazdasági-fejlesztési programjáról,

-         147/2005. (VIII.4.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzatának a LEADER+ programban való részvételéről,

-         217/2005. (X.27.) képviselő-testületi határozat a Mezőtúri Kistérség Komplex Fejlesztési Operatív Programjáról,

-         218/2005. (X.27.) képviselő-testületi határozat az Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztés Stratégiai és Operatív Programjáról,

-         219/2005. (X.27.) képviselő-testületi határozat a Turisztika Stratégiai, valamint Operatív Programjáról,

-         220/2005. (X.27.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzata 2007-2013-ig terjedő időszakra szóló gazdasági-fejlesztési programjáról.

 

Az alábbi együttműködési megállapodásokra a jövőben is figyelemmel kell lenni:

 

-         107/2003. (V.29.) képviselő-testületi határozat a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat együttműködési megállapodásáról,

-         239/2003. (XI.27.) képviselő-testületi határozat Mezőhék község önkormányzatával kötött társulási megállapodásról,

-         29/2004. (II.26.) képviselő-testületi határozat a Berettyó-Körös Többcélú társulás létrehozásáról,

-         179/2004. (IX.30.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzata és a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar együttműködéséről (2006. április 30-ig),

-         6/2005. (I.27.) képviselő-testületi határozat Mezőtúr Város Önkormányzata és a Mezőtúr

Szivárvány Népzenei Egyesület közötti együttműködési megállapodásról (2005. 04. 01-től

2010. 12. 31-ig),

-         224/2004. (XI.25.) képviselő-testületi határozat a Mezőtúri Horgászegyesülettel kötött együttműködési megállapodásról (2005. 01. 01-től 2014. 12. 31-ig).

 

Az önkormányzat a település és a kistérség fejlesztését a Délalföldi-Regionális Fejlesztési Rt. által kidolgozott program, továbbá a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda által "Mezőtúr Projektalapú Városfejlesztési Programjavaslata 2007-2010." címmel készített program alapján kívánja realizálni.

 

I.

 

A város gazdasága

 

A gazdasági célok, fejlesztési elképzelések azt a fő célkitűzést szolgálják, hogy a város, valamint a vonzáskörzetben elhelyezkedő települések gazdasági bázisa megerősödjön, a foglalkoztatási lehetőségek bővüljenek, a településkép minőségileg javuljon – mindezek által a helyi és kistérségi lakosság életszínvonala, életminősége és komfortérzete növekedjen.

 

Mezőtúr város mezőgazdasági és ipari vállalkozásait pályázatokkal támogatni kell. Új vállalkozásokat kell indítani a hazai, uniós, Norvég pályázati alap, Svájci Alap és egyéb pályázati alapok által nyújtott lehetőségek kihasználásával.

 

A vállalkozókat, befektetőket kedvezményes iparterülettel tudjuk segíteni.

 

Kiteljesedik a Laktanya területének hasznosítása. További feladat az Ipari Park területén lévő szélerőmű-park bővítése, az Ipari Park területének hasznosítása.

 

A város elérhetőségét, közlekedési kapcsolatait lényegesen javítja, hogy

 

-         a 46-os másodrendű főút bekerült az országos kiemelt projektek 2. körébe,

-         szorgalmazzuk a 46-os út várost elkerülő szakaszának megépítését,

-         a Hármas Körös folyón a Mezőtúr – Szarvast összekötő, a kompot kiváltó új közúti híd építése is,

-         befejeződik az európai 4. sz. korridort képező, villamosított nemzetközi vasúti fővonalunk korszerűsítése és a vasútállomás rekonstrukciója.

 

A programok, koncepciók figyelembe vételével kiemelt feladatnak tekintjük a munkahelyteremtő vagy - megtartó vállalkozások segítését. Célkitűzés a kistérségi körzetközpont aktív működtetése is.

 

II.

 

Városfejlesztés, városüzemeltetés

 

Befejezéséhez közeledik a kórház rekonstrukciós felújítása. Ennek utolsó fázisaként 250 millió forintot realizálunk, olyan műszaki tartalommal, amely összhangban van az új kórházi törvénnyel és a megváltozott üzemeltetési konstrukcióval. A címzett támogatásos beruházás elszámolásának határideje 2007. december 31.

 

Mezőtúr városfejlesztését a 7 éves (2007-2013) program 4.2.1. Oktatási – nevelési, szociális és közösségi intézmények fejlesztése keretében, 830 millió forintos projektcsomaggal valósítjuk meg.  Az első négy évre ütemezett fejlesztések:

 

-         a Városi Általános Iskola Kossuth Lajos Tagintézménye felújítása és korszerűsítése,

-         az Újvárosi háziorvosi rendelő felújítása,

-         egészségház létesítése, az ellátás korszerűsítése, alapellátás nyújtása,

-         a Városi Általános Iskola Rákóczi Úti Tagintézménye felújítása és korszerűsítése.

 

A város 7 éves fejlesztését szolgálja a 4.1.1. Városközpontok revitalizációs, régiós "Dr. Spett Ernő" program keretében, 1 milliárd forint keretösszegű beruházás csomagként. Az első négy évre tervezett fejlesztések:

- a Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítése,

- a "Lordok Háza" lakóépület homlokzatának felújítása,

- a város főterének újjáépítése,

- a Református templom felújítása,

- a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium rekonstrukciója.

 

Más pályázati lehetőségek, források figyelembevételével 2010-ig tervezett egyéb fejlesztéseink még:

 

-         ivóvíz minőség javító program,

-         belterületi utak építése, meglévők szükség szerinti felújítása,

-         a tűzoltóságon védelmi központ kiépítése,

-         150 férőhelyes, új kollégium építése a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban,

-         a Hortobágy-Berettyó rehabilitációja,

-         az Újváros belvízelvezető rendszer kiépítése,

-         külterületi erdősítések,

-         kerékpárút-hálózat fejlesztése.

-         hely- és iskola történeti múzeum építése,

 

A fejlesztéseinknél korlát a pályázatokhoz szükséges saját erő hiánya. A saját erőt a "karcsúsított" egészségügyi és oktatási intézményeinknél felszabaduló ingatlanaink eladásából kívánjuk biztosítani.

 

A Kossuth tér revitalizációjánál kiemelt figyelmet fordítanunk a díszvilágítás megvalósítására, díszkandeláberek és lámpatestek elhelyezésére, a park és a közút megvilágítására. A tér díszburkolatának kialakítása során az áramszolgáltatóval együttműködve - a költségek megosztásában megállapodva - a tér elektromos földkábeleinek cseréjét meg kell oldanunk. Indokolt lesz az autóbuszmegálló helyek átépítése, illetve módosítása.

 

Az önkormányzati intézményeknél a belső elektromos hálózat rekonstrukciója során (beleértve az elosztó és vezetékrendszer felújítását) korszerű, energiatakarékos világítótestek felszerelését tervezzük.

 

Az intézmények fűtésrekonstrukciójánál az automatikus szabályozottság megoldására törekszünk. Kiemelt prioritást biztosítunk a nagyobb kazánház rendszereket használó intézményeinknek (pl. Városi Általános Iskola Rákóczi Úti Tagintézménye, 3. sz. Óvoda és Logopédiai Intézet - konyha, Városi Bölcsőde, a Városi Általános Iskola Kossuth Lajos Tagintézménye).

 

A nagyobb mennyiségű melegvizet használók (kollégiumok, sportlétesítmények, konyhák) esetében az alternatív energia (pl. napenergia) hasznosítását részesítjük előnyben.

 

Folytatnunk kell és 2010-ig be kell fejezni az akadálymentesítési programjainkat. A 2007. évi XXIII. tv. melléklete értelmében akadálymentesítésre irányuló kötelezettségünk az alábbi határidők figyelembe vételével áll fenn:

 

-         2008. december 31-ig: egészségügyi alapellátás.

 

-         2009. december 31-ig: szociális alapellátás, óvoda, alapfokú iskola, gyermekvédelmi alapellátás.

 

-          2010. december 31-ig: önkormányzati ügyfélszolgálat.

 

Útjaink egyharmada még nem aszfaltborítású és a járdaépítésből, - felújításból is hiányzik még legalább 60 km. A megyei kezelésben lévő főútjaink is kritikán aluliak. Nagyobb az elmaradásunk a környező településekkel szemben, ezért itt kell tennünk a legnagyobb előrelépést a következő években.

 

A várost érintő elengedhetetlen forgalomtechnikai módosítások a zavartalanabb közúti közlekedés érdekében szükségesek.

 

Kijelölt gyalogos-átkelőhelyek létesítése a Magyar Közút Kht. kezelésében lévő Földvári, Bajcsy-Zs., és Szolnoki utakon, valamint a Dózsa György úton a Zrínyi út kereszteződésénél.

 

Továbbra is tervezzük a 46. sz. másodrendű főközlekedési útnak a Bajcsy-Zs. út – Földvári úti csomópontjában szükséges átépítést.

 

A Városgondnokság által végzett járdajavítási program keretében évenként közel 3000 m² felújításra szoruló járdaszakaszt kell rendbe tennünk (törekedve a leghatékonyabb kivitelezési, szervezési megoldásokra).

 

A város belterületén a nagyon rossz állapotban lévő, balesetveszélyes, burkolattal rendelkező gyűjtőutak (Kürt u., Petőfi u., Tulipán u. stb.) felújítását tervezzük.

 

Az önkormányzati tulajdonba került/kerülő külterületi földutak karbantartásának megszervezése fontos feladatunk, mely ügyben az Alkotmánybíróság döntését várjuk.

 

A kerékpárút hálózat felújítása, burkolatának megerősítése indokolt (pl. Földvári úti kerékpárút, Szolnoki úti kerékpárút és a Puskin úti kerékpárút).

 

A köztisztaság fenntartása érdekében szükség van egy univerzális, különféle munkafázisok elvégzésére alkalmas köztisztasági gép beszerzésére.

 

Keresni kell a strandfürdő, fedett uszoda működtetésének leggazdaságosabb formáit.

 

Az ivóvíz ágazatban az alábbi feladatokat kell elvégeznünk:

 

-            ivóvízellátás minőségének fejlesztése (ivóvíztisztító, vastalanító, ammóniamentesítő építése),

-            ivóvízhálózat korszerűsítése, rekonstrukciója,

-            ivóvízkút fúrás, kútfelújítások.

 

A szennyvíz ágazatban az alábbi feladatokat kell elvégeznünk:

 

-            szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, tisztítási technológia korszerűsítése, telepi rekonstrukció végrehajtásával,

-            szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megteremtése, újrahasznosítási lehetőségek vizsgálata, megvalósítása,

-            iszapkezelő létesítmény építése (iszapvíztelenítő, komposztáló telep),

-            szennyvíztisztító kapacitásunk illesztése az új belépők által növelt igényekhez; az ivóvíz minősége feleljen meg a 2009. évtől előírt követelményeknek.

 

A csapadékelvezető rendszerünk nagyon sérülékeny, ezért erre is kiemelt figyelmet kell szentelnünk (mindezekhez forrást is kell szereznünk).

 

A csapadékvíz ágazatban az alábbi feladatokat kell elvégeznünk:

 

-            az Újváros csapadékvíz csatornázás II. ütemének kiépítése,

-            a Kertvárosban a hiányzó terület csapadékvíz csatornázása,

-            az ONCSA városrész csapadékvíz csatorna hálózatának kiépítése.

 

A városüzemeltetést érintő fontosabb feladataink:

 

-            a Béketelep földmedrű csatornáinak karbantartása, felújítása,

-            a külterületi önkormányzati tulajdonú csatornák karbantartása,

-            a belterületi zárt csatornák folyamatos karbantartása mosatással,

-            a burkolt csatornák folyamatos működőképességének biztosítása,

-            a szivattyútelepek folyamatos felügyeletének biztosítása.

 

A hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem területén folytatni kell a felvilágosító munkát, az oktatási intézmények bevonásával egyidejűleg. E területen határozott és folyamatos intézkedéseket kell tenni a vonzó és kellemes városi környezet megteremtése érdekében. Szükség esetén a szankcionálások sem maradhatnak el.

 

A város arculatának megőrzése érdekében fokozott figyelmet fordítunk a zöldterületek megőrzésére, fejlesztésére, folyamatos felújítással (Erzsébet liget), új területek kialakításával.

 

A Kert utcai bányató rehabilitációjára továbbra is keressük a pályázati forrásokat.

 

A Túrtői Holtágrendszer fejlesztése érdekében keressük a pályázati lehetőségeket és támogatjuk a Mezőtúri Horgász Egyesület ezirányú törekvéseit. Fontosnak tartjuk a "Víz keretirányelv" elvárásait, mely 2015-re a holtágak jó ökológiai állapotának elérését tűzte ki célul.

 

A Berettyó-Körös Többcélú Társulás 2006. januárjában a GVOP 4.4.2. "Az elektronikus hírközlési infrastruktúra bővítése a Berettyó-Körös Többcélú Társulásban" című pályázathoz kapcsolódóan EU Önerő Alap pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz. A Belügyminisztérium Önerő Alap ígérvényét 2006-ban a Társulás megkapta 58.625.000 forint összegben. 2007. április 23-án a munkaterület átadása megtörtént, elindult a szélessávú Internet hálózat kiépítése.

 

III.

 

Gazdálkodás

 

A város gazdálkodását 2006-2009. években több tényező befolyásolja. Ezek közül a két meghatározó elem az alábbi:

 

- a 2006-2009. évekre elfogadott konvergencia program és annak hatása az önkormányzatra,

 

- a Berettyó - Körös Többcélú Társulás keretében a kistérségi együttműködés alakulása, a kistérségi integráció fejlődésének üteme és előrehaladása.

 

A központi források várhatóan egyre szűkülnek. Az állam elosztó szerepének fokozatos mérséklődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az önkormányzatok bevételteremtő képessége. A regionális, kistérségi közigazgatás pénzügyi eszközökkel támogatott és kényszerített fejlesztése az önkormányzatot is érinti. Egyre több feladat (pl: közoktatás, szociális ellátás, egészségügy) kistérségi szinten történő szervezése a költségvetés szintjén preferált, ellátására azonban sem szervezetileg, sem pénzügyileg nincs felkészülve a közigazgatás. A feladatellátás növekedése nem hoz arányosan növekvő többletforrást, a hiányzó részt az önkormányzatnak kell pótolnia.

 

Mezőtúr Város Önkormányzatának gazdálkodását a kötelező alapfeladatok ellátása, továbbá az önként vállalt feladatok finanszírozása határozza meg. E területen a kötelező alapfeladat ellátására kell nagyobb hangsúlyt fordítani. A nem kötelező feladatellátást más, nem az önkormányzathoz tartozó szervezetekhez kell telepíteni. Itt kaphat nagyobb hangsúlyt a települések együttes feladatellátása, a térségi együttműködés.

 

Az évek óta növekvő tendenciájú, tartós forráshiány figyelembe vételével az önkormányzat átértékelte az intézményi struktúrát. Az oktatási intézményekben 2006. évben elkezdett szerkezetátalakítását tovább kell folytatni a szociális, művelődési, valamint sport területen is.

 

Az oktatás és a szociális ellátások területén - a helyi feltételek kialakításakor - érvényt kell szerezni a költségvetési szabályozásnak.

 

Az alapfeladatok ellátását rendszeresen igazítani kell a normatív állami hozzájárulásokat meghatározó költségvetési előírásokhoz. A több évre előre látható finanszírozási tendenciáknál (pl. teljesítménymutató bevezetés) az önkormányzati intézményhálózatban szükséges változástatásokat mielőbb be kell vezetni. Az ellátás iránti igények és a rendelkezésre álló források összhangját meg kell teremteni. E követelmény a szakmai előírásokkal nem mindig lesz összhangban, azonban a túlélésnek ára van.

 

A költségvetés már az elmúlt években is jelentős forráshiánnyal számolt. Várhatóan e helyzet a következő években is fennáll. Ebből adódóan az önkormányzat programjában kiemelt szerepet kap a működési hiány növekedésének a megállítása, azután pedig annak fokozatos csökkentése.

 

Az önkormányzati gazdálkodás alapfilozófiája: az intézményi finanszírozás csak a törvényben meghatározott kötelezően előírt feladatok ellátására finanszírozására terjedhet ki.

 

Az intézményhálózat működtetése során a Berettyó-Körös Többcélú Társulás finanszírozási lehetőségeit ki kell aknázni: a társulást be kell vonni az intézményi feladatellátásba és forrásbiztosításba. A kis települések integrálódási szándékát méltányolni kell, valamennyi fél számára lehetőséget kell teremteni a kedvező együttműködési formák elindítására.

 

Az intézményfinanszírozás kincstári rendszerben történik. A kiskincstár működését, technikai fejlődését – különösen az intézmények felé irányuló adatszolgáltatást elő kell segítenünk.

 

Az önkormányzati források között egyre fontosabb szerepet kap az ingatlan portfólió (mint a beruházások forrása, a tőketörlesztések és kamatok fedezete), valamint az önkormányzatok saját bevétele (ezek közül is a helyi adókból származó bevétel). A helyi adó rendelet jelen formájában összhangban van az EU előírásaival. Az adózók számára biztosított kedvezmények fokozatosan megszűnnek.

 

Az állam finanszírozási hajlandóságának mérséklődésével a helyi adóztatás egyre inkább kulcsszerepbe kerül. Az adómértékek megállapításánál a felső határ 50 %-a (mint elvárható adótétel) előtérbe kerülhet. Az egyes adótételek mértéke ma még ezt nem éri el. Az adómérték további növelését korlátozza a lakosság és a vállalkozások teherviselő képessége. A helyben maradó SZJA összege évek óta csökken, ami a jövedelmek csökkenését mutatja.

 

Kormányzati szándék szerint 2008. évben bevezetésre kerül az ingatlanadó, melyről kevés információ áll rendelkezésre. Ez növeli az adózók terhelését és az önkormányzat adópolitikájára is hatással lesz.

 

Az önkormányzat szabad forrásainak növelése érdekében mégis - fokozatosan emelni szükséges az egyes adómértékeket - egyre inkább a vagyoni típusú adóztatás irányába kell elmozdulni (lásd az ingatlanadó).

 

Polgárbarát és ügyfélcentrikus adóügyintézéssel törekedni kell a kintlévőségek minimalizálására. Az állam fiskális politikájának szigorodása a kintlévőségek kezelésére is kihat. Az adózási jogszabályokat betartók, vagy be nem tartóknál adott esetben szembe kell nézni a vállalkozás ellehetetlenülésével is.

 

Az önkormányzat kiadásait a működéshez kapcsolódó személyi jellegű juttatások (és azok járulékai), a dologi kiadások, valamint a beruházási, felújítási kiadások határozzák meg.

 

A személyi jellegű kiadások költségvetésen belüli 2/3-os aránya a közeljövőben jelentősen nem változik. Szükséges a humánerőforrással való gazdálkodás erősítése, az ehhez kapcsolódó állami pályázati források finanszírozásba történő bevonása.

 

Hosszabb távon a dologi kiadások mérséklődésével lehet számolni (ez abból következik, hogy az önkormányzati struktúrában üzemeltetett épületek száma várhatóan csökkenni fog).

 

Az önkormányzati intézményeink leromlott állapotúak, ami működésüket jelentősen hátráltatja. Az állapotjavítás, karbantartás finanszírozása - a szerény saját erő mellett - elsősorban pályázati forrásokból, vagy kedvező kondíciójú hitelekből valósulhat meg. A kistérségtől igénybe vehető források felhasználása e helyzeten jelentős mértékben javítani fog. A saját forrást itt is elő kell teremteni.

 

A beruházások önkormányzati saját forrása a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Hitelprogram keretében fejlesztési hitelből biztosítható. (2007. december 31-ig van lehetőség ilyen hitelszerződések kötésére).

 

Az önkormányzat meglévő hiteleinek tőketörlesztésére is jelentős forrást kell előteremteni. Ezt csak ingatlanok értékesítésével lehet biztosítani. Az önkormányzat vagyonában a szabadon, korlátozás nélkül mobilizálható vagyonelem igen kevés.

 

A portfólióban képződő bevételeket:

 

egyrészt: az önkormányzati ingatlanokba kell visszaforgatni (hogy ezáltal a portfólió elemei megújíthatók és piacképesek legyenek);

 

másrészt: az ingatlanértékesítés bevételeiből kellene finanszírozni legalább a mindenkori tőketörlesztést és kamatfizetést, valamint a Mezőtúr Lakosaiért Alapítvány támogatását is.

 

Ingatlanértékesítési bevételek hiányában továbbra is a helyi adóbevételeket terhelik e költségek (csökkentve az intézményhálózat működési forrásait és a kötelező önkormányzati feladatokra fordítható pénzeszközöket).

 

A stratégiai ingatlan portfólió elemei a 2007. évi költségvetés indoklásában szerepeltetett elemek lehetnek:

 

 

Ezen túl az intézménystruktúra átalakításával más ingatlanok is bevonhatók a körbe!

 

Vagyongazdálkodásban – összességében - biztosítani kell, hogy a város vagyona ne csökkenjen. Az egyes vagyonelemek hasznosítása során a maximális hozam elérésére kell törekedni.

 

Az önkormányzat gazdálkodása során figyelemmel kell lenni az önkormányzat hitelképessége felső határának az Ötv. 88. §-a szerinti betartására, amely gyakorlatilag felülről korlátozza az önkormányzat gazdálkodásának mozgásterét.

 

IV.

 

Oktatás, művelődés, sport

 

Mezőtúr Város Önkormányzata a nevelési-oktatási intézményei működtetése területén 2006. év végén - 2007. év elején jelentős változtatásokat hajtott végre. Az intézmény-összevonások, karcsúsítások ellenére az ellátás zavartalan, a működés biztosított.

 

A kötelező alapfeladatok ellátásán túl továbbra is működtetjük középfokú intézményeinket, ezek közül kettőt összevontan. Ugyancsak megmarad a város kezelésében az alapfokú művészeti iskola és a logopédiai ellátás.

 

Az összevonások, átszervezések nem változtattak a település iskolaváros jellegén, az intézmények számának csökkentése lényegesen nem befolyásolta az intézményegységek számát. A gyermek és tanuló létszám csökkenés sem ért el kritikus szintet.

 

Továbbra is fontosnak tartjuk a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel való folyamatos kapcsolattartást.

 

Az oktatásban az intézményrendszernek igazodnia kell a teljesítménymutató alapján történő finanszírozás elvárásaihoz. E követelménynek csak akkor tudunk megfelelni, ha az osztályok létszámát maximumra, az osztály/csoportszámot pedig a minimumra szorítjuk le. Az ettől való eltérés az önkormányzati támogatás növekedését jelentené az intézmények finanszírozásában.

 

Elindítottuk a közoktatás kistérségi együttműködésének kiterjesztését, a feladatok ezirányú megoldásainak keresését.

 

Lehetőségeinkhez képest - pályázati úton - továbbra is támogatjuk a kisebb helyi közművelődési - és sportszervezeteket is. A Sportcentrum és a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház gazdasági társaságokká való átalakítását tervezzük.

 

Kiemelten kezeljük a nemzeti és évfordulós ünnepeink rendezvényeit.

 

Ápoljuk hagyományainkat, ügyelünk ünnepségeink színvonalára. Továbbra is támogatjuk a hagyományos kulturális, tanulmányi- és sport rendezvényeket (Túri Vásár, Művészeti Napok, MEDITA, Szó-játék vetélkedő, Kórusfesztivál, Kaán Károly verseny, stb.).

 

Rendezvényvárosi szerepünket bővítve a lovas, horgász és vadászturizmust, valamint a gyógyturizmusban rejlő lehetőségeinket kell reflektorfénybe helyeznünk.

 

V.

 

Kapcsolatrendszerünk

 

Fontosnak tartjuk az időközben lengyel várossal kibővült testvér-települési kapcsolataink megtartását, tartalmassá tételét (a kulturális, oktatási és sport kapcsolatokon túl az intézmények közötti kapcsolatok, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítését).

 

Testvérvárosi kapcsolataink közül kiemelkedő, hogy Németországban Weidával immár 10 éve ápoljuk testvérvárosi hagyományainkat. Az évforduló méltó megünneplését ez évben tervezzük. Erdéllyel a kapcsolatunk 15 éves, Törökbecsével hivatalosan 11 éves (nem hivatalosan a sport révén 35 éves).

 

A Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretein belül a kistérség településeivel a kölcsönös előnyöket és közös érdekeken nyugvó együttműködést helyezzük előtérbe. Figyelembe vesszük a Mezőtúri Kistérség Komplex Stratégiai Fejlesztési Programban leírtakat.

 

Folyamatos és eredményes kapcsolatot tartunk az országgyűlési képviselőnkkel, valamint a megyei önkormányzat tagjaival.

 

A helyi vállalkozókkal, gazdasági társaságokkal évente legalább egyszer közös találkozót szervezünk. Képviselőikkel – a Kistérségi Fejlesztési Tanács keretében – folyamatosan egyeztetünk a munkahelyteremtés, a város gazdasági életének fellendítése érdekében.

 

Az egészségügyi és szociális ellátás, gyermekvédelem és a fogyatékos ügy területén fontos a civil szervezetekkel való kapcsolattartás. Javaslataikat, véleményüket az önkormányzati munkánk során (pl. képviselő-testület munkatervének kidolgozása) kikérjük. A költségvetés lehetőségei szerint anyagi támogatást továbbra is nyújtunk részünkre. A hatékony együttműködés érdekében civil koncepció kidolgozását tervezzük.

 

Az alapítványokkal való együttműködés fontos feladatunk.

 

A médiával (PONT Rádió, Túri Televízió) a kapcsolatot fejleszteni kell. A pénzügyi lehetőségek függvényében támogatjuk működésüket.

 

A városi televíziókkal, a Mezőtúr és Vidéke és az Új Néplap szerkesztőségével, a TÚRIPRESSZ hirdetési újsággal kialakított jó munkakapcsolatot fenntartjuk.

 

A Szolnoki Főiskola, Mezőgazdasági és Műszaki Fakultással (korábban Tessedik Sámuel Főiskola) kötött együttműködési megállapodásunk 2007. április 30-án lejár, szükséges annak felülvizsgálata.

 

Változatlanul törekszünk az együttműködésre az egyházakkal.

 

VI.

 

Egészségügyi és szociális ellátás

 

Alapellátás

 

Az egészségügyi alapellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata. Ide tartozik a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, az ügyeleti ellátás, a védőnői szolgálat, az iskola és ifjúság egészségügyi ellátás és a fogorvosi alapellátás. Az alapellátási feladatokat az önkormányzatnak továbbra is biztosítani kell.

 

Jelenleg 8 háziorvosi és 3 házi gyermekorvosi körzet működését biztosítjuk, a háziorvosokkal és házi gyermekorvosokkal kötött szerződések alapján.

 

A háziorvosi rendelők állapota nagyon rossz. A háziorvosi rendelők felújítása, esetleg más épületbe költöztetése fontos feladat.

 

Az ügyeleti ellátás 2006. szeptember 1-től kistérségi szinten történik, központi ügyelet szervezésével.

 

2007. április 1-től közbeszerzési eljárás során kiválasztott Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság végzi az orvosi ügyeleti ellátást a kórház területén, valamint a túrkevei telephelyen. Az ügyelet az OEP finanszírozás mellett jelentős anyagi megterhelést jelent az önkormányzat számára.

 

A védőnői szolgálat a Mezőtúr Városi Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szervezetén belül működik. A város területén 7 területi védőnői és 3 iskolavédőnői körzet működik. Ebből 8 védőnő látja el a feladatokat. Kétpó község védőnői szolgálatát is mi biztosítjuk. A védőnők régi, leromlott állapotú épületben végzik a tevékenységüket.

 

Az iskolaorvosi feladatokat a Mezőtúr Városi Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel kötött feladatellátási szerződés alapján végzik a gyermekorvosok.

 

A fogászati alapellátást három fogorvos látja el (fejenként 6 ezernél több ember tartozik a területi ellátási kötelezettségük körébe).

 

Terveink között szerepel a háziorvosi és gyermekorvosi rendelők, a védőnői szolgálat megfelelő elhelyezése. Ehhez pályázat útján szeretnénk a forrást megszerezni.

 

Járóbeteg szakellátás:

 

A járóbeteg szakellátást a Mezőtúr Városi Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. végzi 24 betegellátó egységben, heti 412 órában.

 

Napi 24 órában sürgősségi beteg-fogadóhely működik. A kardiológiai szakrendelésre 8 óra kapacitással rendelkezünk, amelynek működése 2007. május 1-től indul.

 

A tüdőgyógyászati gondozóban a túrkevei betegeket is ellátjuk megállapodás szerint. A Tüdőgondozó épülete nagyon rossz, elhelyezését a jövőben meg kell oldani.

 

2004. év óta szűrőbusszal mammográfiás szűrővizsgálat történik a városban. (Sajnos a megjelentek száma 48 % volt 2006-ban. A páciensek névre szóló értesítést kapnak a vizsgálatra, mely 2 évenként ingyenesen igénybe vehető.) A helyi hirdetési lehetőségeket is be kell vonni a szűrővizsgálat népszerűsítésébe.

 

Szorgalmazni kell többféle szűrővizsgálat végzését (pl: csontsűrűség mérés, nőgyógyászati rákszűrés, egyéb rákszűrések) a magas halálozási mutatók javítása érdekében.

 

Fekvőbeteg ellátás:

 

Az előző időszakban nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a kórházunk aktív ágyainak működtetését finanszírozza az OEP. 2007. április 1-től  91 aktív ággyal és 78 nem aktív ággyal működik tovább a kórház. A belgyógyászat 30, a sebészet 20, a szülészet-nőgyógyászat 17, a csecsemő és gyermekgyógyászat 20, az intenzív ellátás 4 ággyal működik. Krónikus ellátás illetve ápolás 24 ágyon, rehabilitációs ellátás 30 ágyon fog működni a miniszteri döntés értelmében.

 

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó önkormányzati feladatok ellátása:

 

A törvény által előírt feladatokat – többek között a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást - továbbra is biztosítjuk.

 

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Az önkormányzat intézményei útján személyes gondoskodást nyújtó alapellátásként a gyermekek napközbeni ellátását köteles megoldani.

 

A bölcsődei ellátást igénybe vevők száma évről évre növekszik. A 40 férőhelyet a beírt gyermekekhez viszonyítva, a kihasználtság meghaladja a 100 %-ot. Uniós elvárás, hogy 2010-re a település bölcsődéskorú lakossága 30 %-ának kell intézményi ellátást biztosítani. Még legalább annyi férőhelyet kellene létesíteni, mint amellyel most rendelkezünk. Folyamatban van a bölcsőde üzemeltetésének vállalkozásba adása.

 

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat együttműködésével biztosítjuk a gyermekek átmeneti gondozását, gyermekjóléti feladatok ellátását.

 

A szociális ellátások területén - az alanyi jogosultság háttérbe szorulásával - a rászorultsági elven alapuló támogatás kerül előtérbe. Ehhez igazodik a költségvetési finanszírozás is. A tényleges rászorultság megítélése az önkormányzat feladata, melyben előrelépési lehetőség van.

 

A törvény és lehetőségeink alapján célunk a város szociális ellátásának, általános stratégiai célrendszerének átalakítása, kistérségi keretek között történő működtetése. A stratégiában prioritást kap a szociális szolgáltatások korszerűsítése, az ellátások színvonalának megőrzése és a feladatok, funkciók összehangolása.

 

Célul tűzzük ki a minőségfejlesztést, a pályázatokon való részvétel hatékonyságának fokozását és a civil szférával való kapcsolat erősítését. Ennek érdekében szükséges a szellemi erőforrás-fejlesztés, az ágazati információs rendszer működtetése, a szükséglet felmérés.

 

A szellemi erőforrás-fejlesztés részét képezi az élet-és munkafeltételek javítása, a képzési rendszer működtetése, fejlesztése.

 

A minőségi feladatellátás alapfeltétele a jogszabályi követelményeknek megfelelő szakképzettség megszerzése. A képzési rendszerben érvényesülnek az iskolarendszerű képzések, a nem iskolarendszerű továbbképzések és a belső képzések. Ennek keretében megvalósulhat a város különböző intézményeiben, azonos munkakörökben dolgozók tapasztalatcseréje.

 

Az ágazati információs rendszer - az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők folyamatos informálása révén - lehetővé teszi, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb szolgáltatást vegye igénybe.

 

A szükséglet felmérés alapján a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató rendszert - az adatgyűjtés és feldolgozás módszereinek helyes megválasztásával, az adatok értékelésével - kell felépíteni.

 

Figyelmet kell fordítani a pályázati források hasznosítására, különösen a tárgyi feltételek fejlesztése (rekonstrukciós programok, új intézmények létrehozása, meglévők átalakítása, akadálymentesítés), új szolgáltatási formák bevezetése, családi funkciók megőrzését segítő szolgáltatások bővítése érdekében.

 

Azon fő irányokat tartjuk szem előtt, amelyek elérésére eddig is törekedtünk (a meglévő intézményeink tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos megteremtését a jogszabályi előírásoknak megfelelően; a városunkban felmerülő lakossági szükségletek kielégítését, amelyek igazodnak az egyes célcsoportok speciális helyzetéhez és igényeihez, azaz: a szükségletek és a szolgáltatások egyensúlyának megteremtését).

 

A probléma megoldása érdekében törekedni kell az együttműködés fejlesztésére, adott kérdésben hálózat építésre, a szakmák, ágazatok közötti együttműködésre (szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási), a források ésszerű használatára.

 

Törekedni kell a szociális munka, szaktudás és értékek következetes érvényesítésére, a társadalmi igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mérséklésére.

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások közül az önkormányzat alapellátási feladatai közé tartozik a családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátását nyújtó, valamint az idősek átmeneti elhelyezését biztosító intézményi szolgáltatás. E feladatokat jelenleg ellátjuk és a továbbiakban is biztosítjuk, kistérségi keretek között.

 

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a pszichiátriai-és szenvedélybetegek közösségi ellátását a szociális törvény előírásainak illetve a szolgáltatástervezési koncepciónak megfelelően 2007. december 31-ig kívánjuk megvalósítani.

 

A pénzbeli ellátások közül a rendszeres szociális segélyezettek száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. E tendencia előreláthatólag fokozottabban fog jelentkezni a következő években is. Mindez az önkormányzat anyagi helyzetére negatív hatást gyakorol.

 

Törekedni kell arra, hogy a munka világából kiszoruló embereket visszavezessük közcélú munka szervezésével, illetve közmunka pályázatokon való részvétellel.

 

Törekedni kell a rendszeres szociális segélyre jogosult nem foglalkoztatottak közcélú, vagy közhasznú foglalkoztatására, annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek visszakerüljenek a munka világába.

 

Fontos cél, hogy a szociális védelem rendszere megfelelő és hatékony segítséget nyújtson a veszélyeztetett, krízis- és hiányhelyzetben és a veszteségekkel élő személyeknek.

 

A város népességmegtartó képességének erősítése céljából szükséges lenne munkalehetőségek teremtése, kisköltségű bérlakások létrehozása, a gyermeknevelés dotálása mérhető értékben (pl. iskoláztatás, gyermekek egészségügyi ellátása és gyógyszertámogatása, ruháztatás támogatása).

 

Szükséges az egyénre szabott, emberközeli és korszerű szolgáltatások feltételeinek javítása, azon belül a lakókörnyezetben biztosított szolgáltatások fejlesztése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon.

 

A Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon fenntartási jogát az önkormányzat 2007. július 1-től átadja a megyei önkormányzatnak.

 

Az első lakáshoz jutók támogatását az elkövetkező időszakban is biztosítani kell a város népesség megtartó képességének erősítése céljából.

 

VII.

 

Testület, hivatal

 

A hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos, az önkormányzat által meghatározott, a program teljesítéséhez szükséges feladatokat látja el.

 

A képviselő-testület és a bizottságok munkáját segítjük.

 

A Berettyó-Körös Többcélú Társulás székhelyeként fontos feladatnak tartjuk a kistérség településeivel való szoros kapcsolattartást és együttműködést, a közösen pályázható források keresését, egyes kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátását.

 

Szükséges a humán erőforrás menedzsment. Minden vezető alapvető érdeke, hogy a közigazgatási szerv feladatait minél hatékonyabban valósítsa meg. Ehhez nyújt segítséget az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, melynek alapjait a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok és a pénzügyi lehetőségek adják. A hivatal személyi állományát úgy kell kialakítanunk, hogy feladataink elvégzésekor a gyors, pontos, megalapozott és ügyfélbarát ügyintézést tartsuk szem előtt. Ennek végrehajtása érdekében az ügyfélszolgálat szakszerű kialakítása indokolt.

 

Fel kell készülni arra, hogy a közigazgatási reform keretében a kistérség településeiről számos hatósági hatáskört a körzet központi jegyzőhöz adnak át.

 

A minőségirányítási rendszert aktualizálni kell.

 

Kiemelt figyelmet fordítunk a számítástechnikai eszközök költségvetésben biztosított lehetőség szerinti fejlesztésére.

 

A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal az együttműködést esélyegyenlőségi szakember foglalkoztatásával biztosítjuk.

 

A hivatal munkája során az elektronikus úton történő adat és információáramlás általános lesz: jelentős feladat az elektronikus ügyintézésre való fokozott felkészülés, így az elektronikus iratkezelés rendszerének kialakítása és működtetése.

 

El kell érni, hogy javuljon a munkavégzés hatékonysága, amely költségcsökkenéssel jár. Ezt kívánja elérni az önkormányzati intézménystruktúra átalakítása is.

 

A hivatal személyi állományát felkészült, dinamikus köztisztviselőkkel stabilizálni kell, az új szakmai előírásoknak megfelelő képzésükről gondoskodni kell. Fenn kell tartani a hivatali dolgozók elismerési rendszerét, a köztisztviselői életpálya által kínált lehetőségek megteremtésével.

 

Mezőtúr, 2007. április 20.

 

 

 

Dr. Draskovits Dénes

polgármester