|
Jelképeink
MEZŐTÚR VÁROS CÍMERE
Egy város jelképeinek elsődleges meghatározója a városi címer, mely a település történelmi múltjára és mai jellegzetességeire utaló díszítő jelkép. A település jelképrendszerét évszázadokkal korábban alakította ki a történelem.
A város címerének megalkotásakor - a történelmileg legrégebbi, ősi, hiteles dokumentumokkal alátámasztott, a címertan (heraldika) szabályainak megfelelő, a közösség számára elfogadott címerváltozat felkutatása volt indokolt. A jelenleg elfogadott természetes rajzú liliom heraldikai ritkaság, a magyar anyanyelvű területeket is figyelembe véve jelenleg az országban egyedülálló. Ezen ábrázolás legkorábbi dokumentuma 1576-ból ismert, amely néhány évtized alatt valamely családi címerből átvett elemmel bővült, így az 1617. évi városi pecséten már ötszirmú rózsával bővítve látható.
E több évszázad során használt címerváltozat rajza és leírása a Magyarország címertára kéziratban a színek megjelölésével megtalálható. Színei: vörös mezőben ezüst természetes liliom és rózsa. Heraldikában a liliom a lelki hatalom és a kegyelem, a rózsa pedig az alázatosság és áldozatkézség jelképe. E történetileg hiteles, heraldikailag szabályos változatot Bodoki Fodor Zoltán Mezőtúr város története című munkája is tartalmazza. Ebben a műben megtalálható az ún. kék alapon Anjou liliomos városi címer is, melyről úgy tudtuk, hogy I. Lajos király adományozta a városnak, az 1378-as évhez kötött vásártartási joggal. Ezt az állítást semmiféle fellelhető dokumentum nem igazolja. Szakvélemények szerint ez a változat választott címer. A hitelesen királyi adományokhoz köthető más városi címerekben mindenütt legalább három liliom jelenik meg.
Használata dokumentálhatóan az 1902-es évhez kötődik, amikor a helyiségek hivatalos elnevezését törzskönyvben rögzítették. Hitelesítése a Belügyminisztérium által 1904-ben történt.
A feltárt dokumentumok és az elfogadott alapelvek ismeretében a természetesa liliomos címerváltozat mellett szólt a legtöbb érv, különösen az, hogy
ˇ hiteles történelmi dokumentumokkal alátámasztható,
ˇ évszázadokon át használatos volt, egyfajta állandóságot képviselt a város legnehezebb történeti időszakaiban is,
ˇ heraldikailag szabályos és különlegességnek számít, mert magyar nyelvterületen egyedi.
A címer tervezését, elkészítését Piros Tibor grafikusművész végezte, aki az ország új címerét is megalkotta. Érdemes megjegyezni a művész szakvéleményét a tervezésről: "Az eddigi munkám során a legegyszerűbb és legtökéletesebb forma, amelyet terveztem - egyedülálló." A fentiek alapján tervezett címer leírása: A város címere kerektalpú (dobor) pajzs, íves csúcsokban végződő tetővel. A pajzs alapszíne vörös. A pajzsmezőt ezüst színű természetes liliom uralja, melyhez középen alul (ugyancsak ezüst színű) ötszirmú rózsa kapcsolódik.
Kivonat Mezőtúr Város Képviselő-testületének Mezőtúr város címeréről, zászlajáról, a polgármesteri jelvényről és a város pecsétjéről szóló 1991. évi 5. számú önkormányzati rendeletéből
I. fejezet
1.§ A város címere
A város címere kerektalpú (dombor) pajzs, íves csúcsokban végződő tetővel. A pajzs alapszíne vörös. A pajzsmezőt ezüst színű természetes liliom uralja, melyhez középen alul (ugyancsak ezüst színű) öt szirmú rózsa kapcsolódik.
2. § A címer használata
(1) A város címerét - díszítő és utaló jelképként - az alábbi eseményeken és helyeken kell alkalmazni:
a) a város pecsétjén,
b) díszítő domborműként a városházán,
c) a képviselő-testület nagytermében, tanácskozó termeiben, a tisztségviselők hivatali helyiségeiben,
d) a képviselő-testület és bizottságai, a polgármesteri hivatal felhívásain, programjain, tervein, a partner szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken,
e) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon,
f) a képviselő-testület által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető- és emlékérmeken,
g) a képviselő-testület bizottságai, továbbá a tisztségviselők levélpapírjain, a képviselő-testület nevében végzett tevékenység során használt levélpapíron,
h) a képviselő-testület által szervezett ünnepségeken, rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon,
i) a város kiemelkedő rendezvényein, jelentősebb kulturális és sporteseményein, ezek emléklapjain, érmein,
j) a város határjelző tábláin.
3.§ (1) A város címerét hiteles alakban - az ábrázolás hűségének, méretarányának, színeinek megtartása mellett - szabad használni.
(2) Kivételes esetben a címer a tárgy anyagának természetes színében (fém, fa, bőr, stb.) és dombornyomásban is előállítható.
(3) Nyomdai úton való előállítása esetén (pld. levélpapíron, meghívón stb.) a címer fekete-fehér színben is alkalmazható.
(4) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
4.§ (1) A címer díszplakett, illetve címerjelvény formájában is elkészíthető.
(2) A díszplakett tokban, kivételes alkalmakkor és kiemelkedő személyiségeknek adományozható. Az adományozásról az adományozás időpontjának és az adományozott nevének feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.
(3) A címerjelvényt a tisztségviselők vendégeknek, delegációk tagjainak térítés nélkül adományozhatják.
Ha ide kattint elolvashatja "A címer használata" című fejezetet.
| |
