A mezőtúriak őrzik azoknak az emlékét, aikik helyben, vagy innen elszármazva emlékezeteset alkottak a múltban.

Mezőtúrról indultak

Badár Balázs ifj. (1896-1972) fazekasmester. Édesapja nyomdokain haladva a szakma kiváló iparosa lett. 1920-ban alapította műhelyét. 1926-ban a II. országos kézműipari tárlat ezüst érmét érdemelte ki. Az Országos Iparegyesület és a Magyar Iparművészeti Társulat tagja. A szövetkezet alapító tagja. 1957-től újra önálló iparos. Munkáinak egy részét múzeumok, más részét leánya Badár Júlia (szintén fazekas) gondozza.

Badár Erzsébet (1899-1985) fazekasmester. 36 éves korában ő volt az első mestervizsgát tett fazekasnő az országban. 1968-ban a Népművészet Mestere lett. Munkáit a Túri Fazekas Múzeum és a Badár-ház őrzi.

Galambos Edit (1932-1993) festőművész. Mezőtúron született. A főiskolán Barcsay Jenő tanítványa volt. Képein mindig az ember és a táj legállandóbb sajátosságait mutatta. Nagysikerű kiállítása volt 1982 októberében, melyet dr. Aradi Nóra művészettörténész nyitott meg. A szülőföld szeretete sok képéből árad. A túri táj, a Berettyó-vidék színeit, hangulatát külföldi kiállításaira is elvitte.

Homoki Nagy István (1914-1979) filmrendező. Mezőtúron született. Korán elkötelezte magát a természettel. Filmjei feltárják a magyar föld megannyi szépségét, az alcsuti domboktól a Kis-Balatonon át, a gemenci erdőn keresztül a hortobágyi síkságig. Ismert filmjei: Vadvízország, Cimborák, Egy kerecsensólyom története, Gyöngyvirágtól lombhullásig. Gödöllőn és Mezőtúron utcát neveztek el róla.

Kalmár Pál (1900-1988) nótaénekes, színész. Mezőtúron született. 1923-ban elvégezte az Országos Színiegyesület Színiiskoláját, a Vígszínházban segédszínész. 1930-ban a Columbia Gramofon Társaság szerződést kötött vele. Első hanglemeze 1931-ben jelent meg, melyet több mint ezer követett. Itthon az Emke kávéház, majd a fővárosi "Márvány Menyasszony" énekese. Túri tájszólása több dalán is felfedezhető.

Kamjén István (1907-1977) író, országgyűlési képviselő. Mezőtúron született, 14 éves korától kubikosként dolgozott. 1947-1949-ig a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője. Szegény sorsú emberekről írott regényeiben gyakran jelenik meg szülővárosa. Elismerései: József Attila-díj (1951), SZOT-díj (1969).

 Kun Árpád (1892 - ) hegedűművész, csodagyerek. Dr. Kun Árpád mezőtúri polgármester és országgyűlési képviselő fia. Kétéves korában kezdett el zongorázni, négyéves korában beíratták a Nemzeti Zenedébe. Legelső hegedűjét gróf Apponyi Alberttől kapta. Ötéves korában édesanyja világkörüli útra indult vele. Állandó lakása Párizsban volt, ahol a világhírű Lamoreaux-zenekar egyik művészétől tanulta a harmónia tudományát, a zenekar előadta több saját szerzeményét. Koncertkörútján Egyiptomban halt meg.

Mikes Ildikó (1936-1995) művészettörténész. Mezőtúron született, tanulmányai befejeztével a Budapesti Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársa lett. A szecesszió korszakának jeles kutatója. A tárgyi kultúra világában – főként az ötvösség terén – szaktekintély volt. Vrubelről írott könyve a Corvinánál (1969, 1974) jelent meg. Legnagyobb sikerű kiállítása a csaknem kétezer darabot bemutató evőeszköz-történeti kiállítás volt.

Misik János (1895 -) népköltő. Mezőtúron született, foglalkozása szerint munkás. Több mint tízezer rigmusszerű verset írt, ezekből három válogatás kötet jelent meg. Misik költeményeit a Bárd cég kiadásában lemezre énekelte Király Ernő, s megjelent a Columbia hanglemezein.

Ónodi Erzsébet (Hanczár Sándorné) (1900-1984) fényképész. Mezőtúron született. Lukács Lipótnál tanulta a mesterséget. Első önálló műhelyét Mezőtúron nyitotta meg. Hetven évig állt a kamera mögött. Fotóiból a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Szolnoki Damjanich János Múzeum is vásárolt.

Pétery Károly (1819-1877) író, országgyűlési képviselő. Tanulmányait szülővárosában ill. Debrecenben végezte. Huszonhárom évesen már írt a Honderű, az Életképek, és az Atheneum c. lapokba. 1843-ban a Mezőtúri Központi Olvasó Egylet alapító tagja és első jegyzője. A szabadságharc alatt, mint nemeztőr-kapitány szolgált. Barátja volt Madách Imrének. Kossuth Lajossal levelezésben állt. Számos regénye és elbeszélése ismert. Sírfelirata: "Megtört, mert nem hajlott.".

Salgó András (1909-1976) festő. Mezőtúron született. Budapesten építészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd a párizsi Ecole Supérienre des Beux-Arts-on már kizárólag festészettel foglalkozott. Mexikóban élt, itt főleg nagyméretű faliképeket festett. A mexikói Festők és Szobrászok Nemzeti Csoportjának elnöke volt.

Spett Ernő, dr. (1878-1948) ügyvéd, polgármester, országgyűlési képviselő. Mezőtúr született. Ügyvédi vizsgát 1904-ben tett. 1905-ben, 27 éves korában választották meg első ízben mezőtúri polgármesternek. 1918-1920-ig Szolnok polgármestere. 1921-ben másodízben választják meg Mezőtúron és 1939-ig tölti be ezt a tisztséget, így ő Mezőtúrnak az a polgármestere, aki legtovább töltötte be ezt a hivatalt. Nevéhez fűződik a 8 holdas Erzsébet liget rendezése a régi Sporttelep, a Villanytelep, a Vágóhíd, a Városháza létesítése, a Kossuth tér kiépítése, a tűzoltólaktanya, a posta stb. 1939-1944-ig a Mezőtúr-Túrkeve-Dévaványa választókerület országgyűlési képviselője, vármegyei képviselő. Számtalan mezőtúri egyesület tagja, díszelnöke. Száműzetésben halt meg.

Szalay Béla (1903-1975) festőművész. A mezőtúri születésű joghallgató tanulmányait betegsége miatt megszakítja. Az 1950-ben megalakult Mezőtúri Képzőművészeti Kör tagja lesz. Rengeteg rajzon, festményen örökítette meg a túri utcákat, házakat, embereket. Megyei és országos kiállításokra is meghívták. Részt vett a zebegényi szabadiskolán és az újjáélesztett makói festőtáborban. Egyetlen olyan festőművésze a városnak, aki itt született, itt élt, és itt is van eltemetve.

Szendrey István (1904-1992) nyomdász. Csendes Mihály nyomda- és laptulajdonosnál dolgozott. Itt készültek a gimnáziumi évkönyvek, a hetilapok közül az Egyetértés, majd a Mezőtúri Néplap. Nyomdájukban adták ki Boross István és Nagy Emma munkáit. A nyomdát 1952-ig vezette, ezt követően a Corvina papírboltban dolgozott. Horgász és pákász is volt.

Tamási Eszter (1937-1991) tévébemondó. Mezőtúri, gyermekkorát az Újvároson töltötte. 1955-től Budapesten beszédtechnikát tanult. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte el, statisztált a Dollárpapa c. filmben. Iskolái befejeztével kapcsolatba került a televízióval, ahol először mint konferanszié, majd mint bemondó dolgozott. Népszerű tévés szakember volt.

Teleki Lajos (1807-1857) ügyvéd, polgármester. Mezőtúron született. Személyéhez kapcsolódik a város elő kórházának létesítése, 1850-51, amit később "szegényház" néven ismertek. Az örökváltsági szerződések megkötésében fölmérhetetlen szolgálatokat tett a városnak. A mai kórház udvarán lévő Teleki-Czebe házban 1848-ban ő látta vendégül Kossuth Lajost.

Törő Pál (1719-1754) gazdálkodó. Túrtői születésű, a jobbágyokból és zsellérekből álló szervezkedés vezetője. A lázadás után harminc lovas kíséretében Túrra hozták kivégzésre. 1754 márc. 30-án, az Akasztó-ér partján hóhér pallosa vetett véget életének. Históriáját megörökítette: Tábori Róbert: A templom kulcsa c. kisregényében, Hegedűs János: A Törő-féle lázadás c. művében. Túri Polgár István (1884-1980?) festő- és iparművész. Ő tervezte Mezőtúr pavilonját az 1936-os májusi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Verses és novellás köteteket is illusztrált. Ady Endre 7 verséhez készített linóleummetszetet és Nyárvégi képek címmel sorozatot a Berettyó-partról. (A kötetet Szép Ernő bevezetője teszi még érdekesebbé.)

Vécsei Artúr (1859-1938) ének- és zenetanár. Zenei kultúrájának alapelemeit Bécsben szerezte. Megpályázta és elnyerte a gimnázium akkor induló zenetanári állásának pályázatát, s közel negyven évi pályafutás után vonult nyugdíjba. Létrehozója a mezőtúri "Úri zenekarnak" (1899). 1903 okt. 8-án a gimnázium jubileumán és az egyházmegyei gyűlésen egy vonósnégyes tagjaként együtt lépett fel Vécsei, Kodály Zoltán, Jakucs István, dr. Schitt Izidor. Móricz Zsigmond az Úri muriban róla mintázta Wagner tanár úr figuráját.

Szeretettel emlékezünk azokra is, akik ismerték, szerették Túrt és a túriakat, emléket őriztek vagy megemlékeztek rólunk.

Nem mezőtúri születésűek, de öregbítették a város hírnevét

Aba Ferenc (1901-1980) fafaragó. Vésztőn született. Eredetileg műbútorasztalos, 30 találmánya volt. Mezőtúron 1961-ben telepedett le. A Nemzeti Galéria hét munkáját megvette. Egy festménye Papi Lajosnál található. Kőrisfából készült Kossuth-portréját és Kovács c. kompozícióját a Közösségi Ház őrzi.

Badár Balázs, id. (1854-1939) fazekasmester. Újfehértón született. 1868-tól Szappanos István korsós mesternél tanult. 1879-től lett önálló mester. 1897-ben Brüsszelben állított ki. Az 1896-os millenniumi kiállításon állami ezüstérmet nyert csakúgy, mint az 1900-as Párizsi Világkiállításon. 1928-ban Signum Laudis kitüntetést kapott. 1932-ben műveinek válogatott anyagát a stockholmi múzeum szerezte meg. 1939-94-ig, majd újabban a Mezőtúr és Vidéke c. lap az ő általa rajzolt fejléccel jelenik meg.

Benkő Gyula (1888-1958) tanár. A Háromszéki Kovásznán született. A budapesti egyetemen földrajzból, természetrajzból és kémiából, majd 1918-ban tornából is tanári vizsgát tett. 1928-1929-ben a heidelbergi egyetemre járt. A gimnázium természetrajz szertárát sok értékes darabbal gazdagította, felemelte szavát az ecsegpusztai táj értékeinek megmentéséért. Ma környezetvédelmi oktatóközpont viseli nevét, születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak tiszteletére, tiszteletére emlékplakettet alapítottak.

Csabai Wagner József (1888-1967) festőművész. Mezőberényben született. Mezőtúron 1929 után több kiállításon mutatkozott be, de csak 1938-ban költözött ide. Kollektív kiállítása volt 1938-ban a Központi Olvasó Egyletben. Ő alapította a Képzőművész Kört. Számtalan pasztell képen örökítette meg a várost. Az ő tervei alapján készült 1913-14-ben a békéscsabai múzeum épülete. Az evangélikus egyház presbitere volt. Egykori mezőtúri háza falán dombormű őrzi emlékét.

Csenki Imre (1912-1998) ének-zenetanár, karnagy. Püspökladányban született, elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, mester volt Kodály Zoltán is. Első munkahelye Mezőtúron a református gimnáziumban volt. 1939-ben vezette a Mezőtúri Iparos Daloskört. Országos hírnévre tett szert, mint az Állami Népi Együttes művészeti vezetője és karnagya, valamint a Magyar Rádió énekkarvezetője. Számos kitüntetései közül: Kossuth díj 1952, Munka érdemrend arany fokozat 1955, Kiváló művész 1982.

Dózsa György (1470-1514) parasztvezér. A korabeli krónikás szerint: "Túr mezővárosában bizonyos keresztesek gyűltek össze, kiket a tisztviselők és a nemesek fegyverrel kezdtek zaklatni… közülük az urak néhány főbbet elfogtak és bilincsekben küldtek Budára, hol a király és a nagyurak parancsára mindnyájukat kegyetlenül karóba húzták. Így minden baj Túr mezővárosában kezdődött… Ebben a városban aztán egymagában nyolcszáznál többen állottak oda, hogy felvegyék a szent keresztet, megszabaduljanak bűneiktől és azok büntetésétől". A parasztokból álló keresztes haderő az ország urai ellen fordult. E változás Túron következett be. Mezőtúron 1945. után kisebbfajta Dózsa-kultusz alakult ki. A város főutcáját Erdődy utcáról Dózsa György útra keresztelték. 1947. tavaszán országos Dózsa-napokat szerveztek, ekkor a tanácsháza falán emléktáblát helyeztek el. A Református Főgimnáziumot államosítás után szintén róla nevezték el. A város egyik mozija ("Mészáros-mozgó") szintén tőle kapta a nevét. 1973-ban a Szabadság téren egy monumentális Dózsa-szobrot - Márton László alkotását - állították fel.

Erdélyi József (1896-1978) költő. Újbátorpusztán született. Diákja volt a túri ref. Gimnáziumnak, ahol versírással kísérletezett (Barna Dénes álnéven ír). 1915-ben hadiérettségivel végez, végigharcolta a világháborút. 1921-ben a Nyugatban jelennek meg versei. Mezőtúrról több verset is írt. (Bőrhíd) Itteni élményeit "A harmadik fiú" c. írásában örökítette meg. Emléktábla őrzi kötődését az Alma Mater falán. Leánya Erdélyi Honor a gimnáziumra hagyta a költő könyveit, használati tárgyait.

Farkas Antal (1875-1940) újságíró, költő, író. Szentesen született. 1893-tól nyolc évig tanyai tanító az Erdős-féle túlahéki tanyai iskolában. Írásai rendszeresen megjelentek helyi lapokban. "Én az újságírást tulajdonképpen a Mezőtúr és Vidékében kezdtem. 1898-ban Rónaság címmel hetilapot szerkesztett. 1905-től a Népszava munkatársa, ahol Róka Tóni és Bujdosó Péter álnéven jegyezte írásait.

Gorka Géza (1894-1971) keramikus. Mezőtúri családból származott, de Nagytapolcsányban született. Badár Balázs tanítványa volt, később a habán kerámia továbbfejlesztésén dolgozott. Nógrádverőcén megalapította a Keramos Rt-t, majd önálló műhelyt rendezett be magának. Egyéni stílusának fő hatóeszköze a szűkszarvú formálás mellett a felületkialakítás, a sokféle máztechnika virtuóz alkalmazása. Munkácsy (1955)- és Kossuth-díjas (1963) valamint érdemes művész (1959.)

Hunyadi Sándor (1890-1942) író. Kolozsváron született. Mezőtúri öregdiák, újságíróként kezdte pályáját. Írásművészetében a mikszáthi anekdotizáló hang és a modern lélekelemzés könnyed, természetes egysége valósult meg. Mint drámaíró is jelentőset alkotott. Feketeszárú cseresznye c. elbeszéléséből sikeres filmet forgattak.

Kopa Lajos (1807-1865) honvéd. Nagykőrösi 1848-as huszárfőtiszt, menekült bujdosó, aki minden vagyonát elvesztette. Kenéz Mihály jászkun főispán uradalmában, mint béresgazda volt alkalmazva.

Márer Sándor (1882-1936) vállalati cégtulajdonos. 1908 után megalapította Spitzer Bélával gőzmalom, - téglagyár- és faipari vállalatát. Hozzátartozott az Ilona hengermalom, ezenkívül épület-, tűzifa- és szénkereskedést is fenntartott. Elnöke volt a Mezőtúri Kereskedelmi Egyesületnek, városi és vármegyei képviselő.

Móricz Zsigmond (1879-1942) író. Befutott íróként szívesen járta az országot, Mezőtúrra először 1927 telén, kunsági előadókörútja alkalmával jött, és több napig tartózkodott. A túri vendéglátók "éjjel-nappal" helyi adomákat meséltek a jegyzetelő írónak (lásd: Úri muri - Mészáros Miklós tragikus halála). A Rokonok c. 1930-ban megjelent regénye is tartalmaz helyi jellegzetességeket. Első itt tartózkodása alatt ismerkedett meg id. Badár Balász fazekasmesterrel, akivel ezután rendszeres kapcsolatot tartott. (Erről ír a Mezőtúri csöcsös korsó c. riportjában.) 1940. nyarán részt vett a Badár-napok rendezvényén, ahol Simonyi Máriával együtt felolvasást tartott. Ezután írta meg a Mezőtúri jegyzetek riportsorozatát. Az írót a város ezután nagy becsben tartotta, utcát neveztek el róla, a könyvtár felvette Móricz Zsigmond nevét, 1976-ban szoborportrét emeltek tiszteletére a Városháza előtt.

Petőfi Sándor (1823-1849) költő. Két ízben is járt Mezőtúron. A Zsindelyes fogadó falán márványtábla őrzi emlékét. Először 1847 júniusában Nagyszalontáról jövet volt a város vendége. Itt született Utazás az Alföldön c. verse. Később 1847 őszén Szalontáról Szolnok felé menet szintén itt időzött, s nem a legdicsérőbben írt Arany Jánosnak "Túr környékének" bordatörő "regényes útjáról". Úti leveleiben szintén megemlékezett Petőfi a városról mezőtúri vonatkozásokat tartalmaz még a Lopott ló c. verse. A költő és város kapcsolatáról több helytörténeti tanulmány is megjelent.

Rédei László, dr. (1900-1980) Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a magyar algebrai iskola megteremtője. 1929-ben hívták tanárnak a Ref. Főgimnáziumba, ahol 10 évig tanított "Sohasem volt olyan jó dolgom a tudományos munka szempontjából, mint Mezőtúron… sok kedves emlékem is fűződik a házasságom, a folyóparti hosszú séták, baráti kapcsolatok." Kétszeres Kossuth-díjas matematikus. A számelméletben és az algebra terén elért eredményei igen jelentősek.

Szécsi Pál (1944-1974) táncdalénekes. Állami gondozottként került Mezőtúrra, iskoláit részben itt végezte. Elemi iskoláit a Kossuth Úti Általános Iskolában kezdte, majd 1959 áprilisától 1960 februárig az akkori Dózsa György Gimnázium tanulója volt. Az 1967-es táncdalfesztiválon tűnt fel, azután slágereivel országos sikert aratott. Több bakelitlemezt, újabban CD-lemezt jelentettek meg tőle.

Szegedi Kis István (1505-1572) református, tudós, énekszerző, prédikátor, tanító, a mezőtúri református iskola első ismert rektora. Szegeden született kun családból. Bécs, Krakkó és Wittenberg egyetemén folytatta tanulmányait, 1549-ben jött Mezőtúrra prédikátornak. 1553-ban Békésre távozott. Skaricza Máté így ír róla: "..Túrra, a Berettyó partján fekvő híres városba ment, ahol nagy tisztelettel fogadtatott … az egész község bámulatos szeretettel és vágyódással csüggött…" A hagyomány szerint az ő prédikációjának emlékét idézi a belvárosi nagytemplom híres felirata is: "Jöjjetek el imádjuk az Urat!". Művei latin nyelven íródtak. Számos cikk, tanulmány és elemző mű jelent meg róla és munkásságáról. 1992-ben az újra ref. Gimnáziummá lett iskola felvette nevét.

Szép Ernő (1884-1953) költő, író, újságíró. A helyi gimnáziumban tanult, ahol korán kitűnt verselési tehetségével. Tanára Kolozsváry Aladár segítette szárnypróbálgatását. Itt adta ki Első csokor c. verseskötetét. (Hasonmás kiad. 1985.) Diákéveit feldolgozta Hetedikbe jártam c. regényében. Mezőtúri évei alatt ponyvaverseket is írt, lefordította Heine: Azra c. versét, melyből később a Nemzeti Színház "Azra" c. kasszadarabja lett. "Az öregdiákokhoz" c. versét (1930) minden ballagáson elszavalják. Iskolája falán emléktábla hirdeti az utókor megbecsülését. Munkásságából számos tanulmány és könyv íródott.

 
Tamkó Sirató Károly (1905-1980). Újvidéken született. Mezőtúri öregdiák.. Itt jelent meg első kötete Az élet tavaszán (1921). Híressé vált "Mezőtúr" c. verse. Az expresszionista és a szürrealista líra egyik első magyarországi képviselője. Köszöntő c. versét megzenésítették, 1980-ban mutatták be. Utcát neveztek el róla, iskolájának falán emléktábla hirdeti érdemeit. Munkásságért József Attila-díjat kapott.

Várady Mária, dr. (1910-1974) gyermekorvos. Budapesten született, 1945 után a Berettyó-parti volt Stefánia épületében kezdte meg a gyermekorvosi ellátást. A kórház gyermekosztályának főorvosa volt a megalakulástól nyugdíjazásáig, azután mint magánorvos működött a városszerte szeretetnek és tiszteletnek örvendő orvosnő.