2004 - 2010
1. Előzmények
áttekintése:
Az 1991. évi XXXIII. tv. alapján Önkormányzati tulajdonba kerültek az addig állami tulajdonban, Városgazdálkodási Vállalat illetve Városgondnokság kezelésében lévő lakóingatlanok. E tv. kötelezte az Országgyűlést arra, hogy a lakások és helyiségek elosztására, bérletére, bérére és az elidegenítésükre törvényt alkosson. Az Országgyűlés e kötelezettségének az 1993. évi LXXVIII. tv. megalkotásával eleget tett, a törvényt azóta többször módosították, ennek következtében a lakáselidegenítéssel kapcsolatos jogszabályi háttér az 1995. évi XIX. törvénnyel került nyugvópontra. Az 1993-as évet megelőzően a Városgazdálkodási Vállalatnál 404 db önkormányzati lakás volt nyilvántartva, állami - tanácsi bérlakás néven. A bérlakások értékesítése után a mai napig 8 db bérlakás került megvásárlásra és 12 db bérlakás épült, így alakult ki a jelenlegi 143 db lakás. A lakásértékesítések zömének befejeztével került abba a helyzetbe az Önkormányzat, hogy az értékesítésből befolyt bevételekről és a megmaradó lakásállományról koncepcionális döntéseket hozhasson.
A nyilvántartásunk szerint a lakások értékesítése 1993. óta 167.611.331 Ft értékben történt. Ez az összeg a szerződésekben nyilvántartott összeg, a Tisza- Inköz folytatta le a lakások értékesítését. A befolyt összeg függ a vevők részére biztosított kedvezményektől, a kárpótlási jegyek igénybevételétől (9.055.909 Ft). A kedvezmények egy része még ma is biztosítható. A Tisza- Inköz jelentése szerint, amelyet 2004. februárjában kértünk utoljára, a még fennálló vételár-hátralék 11.188.011 Ft.
Az eddig befolyt vételár-részletekből (amelyből a szerződés szerint a cég levonhatja munkadíját) az önkormányzat a következő beruházásokat teljesítette:
1994. évben: költségvetési számlára utalt: 30.791.526 Ft
1995. évben: felújítás: 1.816.350 Ft
1996. évben: lakásvásárlás: 12.917.660 Ft
1997. évben: lakásvásárlás: 8.828.938 Ft
felújítás: 4.000.000 Ft
1998. évben: lakásvásárlás: 4.650.000 Ft
felújítás: 1.519.677 Ft
átvezetés: 7.054.910 Ft
1999. évben: lakásvásárlás: 2.300.000 Ft
felújítás: 2.686.339 Ft
Zsinagóga: 12.200.000 Ft
2000. évben: felújítás: 265.237 Ft
átvezetés 4.500.000 Ft
2001. évben: lakásvásárlás: 9.878.045 Ft
felújítás: 4.949.489 Ft
2002. évben: lakásvásárlás: 4.828.400 Ft
felújítás: 557.744 Ft
2003. évben: lakásvásárlás: 2.400.000 Ft
felújítás: 284.120 Ft
1995. évtől kezdődően a számlán tárolt összegek után az önkormányzat összesen 3.771.435 Ft kamatbevételhez jutott.
Mint ismert, e törvény kötelezte az Önkormányzatokat egyrészről arra, hogy a bérlakások értékesítéséből befolyó bevételeit egy pénzügyi alapra gyűjtse össze, illetve kötelezte arra is, hogy e bevételeket- csökkentve az elidegenítés költségeivel- csak a tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, és azzal együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére valamint kényszer bérlet felszámolására használhatja fel, másrészről pedig arra, hogy a felújítás listán nem szereplő lakásaikat bérlői bejelentés alapján kötelesek értékesíteni.
Az önkormányzat a lakástörvénnyel összhangban megalkotta helyi rendeleteit, az első lakásszerző fiatal házasok támogatásáról, a lakásigények kielégítéséről a lakások bérletére, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó egyes szabályokról, a nem lakás céljára szolgáló helységek bérbeadásáról, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helységek elidegenítésének szabályairól.
E rendeletek tartalmazzák azon jogi kereteket, amelyet az Önkormányzat a lakóingatlanokkal kapcsolatosan szükségesnek látott szabályozni. A jogszabályok lévén, hogy több osztályon, intézményben és képviselőtestületi döntések alapján készültek nem egy egységes koncepció alapján jöttek létre. Az Önkormányzat előtt álló feladat, hogy e rendeleteit egy egységes, remélhetően jelen koncepció elfogadása után újragondolja és szükség szerint megváltoztassa, illetve új rendeleteket alkosson, lendületet adva ezzel egyrészről a város lakásgondjainak megoldásához, illetve a lakásállomány fejlődéséhez megújulásához.
1.1. Jelenlegi helyzetfelmérés.
1.1.1. Önkormányzati lakások
Az önkormányzati lakások felsorolását, címét, jelenlegi műszaki állapotát és a vagyonkataszteri becsült értékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
1.1.2. Nem önkormányzati lakások
Mezőtúr város lakásállomány az alábbiak szerint tevődik össze. A lakások száma összesen (külterület - belterület): 7649 db. Ebből:
- önkormányzati tulajdonban: 143,
- lakótelepi lakások száma: kb. 1100.
2003. évben kiadott:
- építési engedélyek száma: 53,
- használatbavételi engedélyek száma: 10,
- megszűnt lakások száma: 7,
- életveszély miatt bontási kötelezés: 7.
A családi kertes házak kb. 45 %-a régi, korszerűtlen műszaki állapotúak, ezért felújításra szorulnak. A lakóépületek kb. 10 %-a alap nélküli, vagy minimális alappal, vízszigetelés nélküli, vályogfalazatú, korszerűtlen beosztású, fürdőszoba nélküli épület. A város lakásállományának kb. 60 %-a felújításra váró lakóépület. Ezek döntő többségét fiatal házasok vásárolják meg, akik korszerűsítik, felújítják, bővítik ezeket a házakat, pénzügyi helyzetük miatt.
A meglévő családi házak kb. 10 %-a a szociálpolitikai támogatást kihasználva bővítésre került 1, esetleg 2 lakószobával. A teljesen új, korszerű családi házak száma fokozatosan emelkedik a városban. Ezek döntő többsége régi, kis házak helyére épült.
A lakótelepi lakások többsége kb. 25-30 éves épület. Műszaki állapotuk megfelelő, igaz a közművezetékek cseréje indokolt. Ezeket a benne lakó tulajdonosok az utóbbi években elvégezték lakásonként, illetve új tulajdonos esetén általában mindig kicserélésre, átépítésre került. A lakóházak, lakótelepi lakások hőszigetelése - 1994. év előtt épültek esetében - nem megfelelő. Ennek javítására egyre többször sor kerül.
1.1.3. A száz lakásra jutó lakosok száma országos átlagban 270 fő, Budapesten 256 fő, Szegeden 255 fő. Mezőtúr a maga 255 fős átlagával az országos középmezőnyben helyezkedik el (Forrás: Borvendég Béla- félé Lakáskoncepció vitaindító).
2. Mezőtúr Város Képviselőtestülete lakásgazdálkodási koncepciójának céljai:
a. Az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények kielégítése.
b. Nem önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül az önkormányzat előtt álló feladatok meghatározása.
c. A feladatok végrehajtásához szükséges finanszírozási kérdések megválaszolása, a szükséges források előteremtésének elősegítése.
3. Az
önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények
kielégítéséről.
3.1. Lakásállomány fenntartása
3.1.1. A bérlakásokból származó bevételek:
Az önkormányzati lakások lakbérét a többször módosított 1/2002. (II.8.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza. A jelenleg érvényes díjak a következők (2002. június elsejétől):
- összkomfortos lakás: 249 Ft / m2 / hó
- komfortos lakás: 168 Ft / m2 / hó
- félkomfortos lakás. 87 Ft / m2 / hó
- komfort nélküli lakás: 54 Ft / m2 / hó
- szükséglakás: 27 Ft / m2 / hó
A tényleges lakbérbevételek sajnos elmaradnak a kiszámlázotthoz képest. A 2003-as évben a tényleges lakbérbevétel 13.231.000 Ft volt, tehát 2.279.171 Ft-tal kevesebb a kiszámlázott 15.320.695 Ft-nál. Ez a hátralék, az előző évek hátralékával együtt 2003. december 31-én 10.549.706 Ft kintlevőséget jelentett. A hátralékba esett bérlők egy része átmeneti szociális problémák (pl.: betegség, munkanélküliség, stb.) miatt nem tud fizetni, velük általában sikeresen meg tudtunk állapodni tartozásuk megfizetéséről. Adósaink kisebb része notórius nem fizető, aki nem is törekszik adósságai rendezésére, és jellemzően sok éve több százezer forintra rugó tartozást halmozott már fel. Jellemző, hogy a nagy összeggel tartozó bérlők közműdíjat sem fizetnek, előbb-utóbb kizárják őket a szolgáltatásokból, és teljesen elhanyagolják, lelakják bérleményüket. Az adósságok végrehajtására irányuló eljárások sajnos gyakran teljesen eredménytelenek, mert az adósnak semmilyen lefoglalható jövedelme, illetve vagyona nincsen. Az Önkormányzat a hatályos jogszabályi előírások miatt a tartósan nem fizető bérlőket is csak hosszas bírósági eljárás jogerős befejezése után költöztetheti ki, amely ideje alatt az adósságok tovább halmozódnak.
3.1.2. A lakásfenntartás költségei
A 2003. évi lakbérbevételekből az önkormányzati lakások karbantartására, fenntartási költségeire és a működési feltételek finanszírozására összesen 8.213.000 Ft-ot fordított a Városgondnokság. Ebből az összegből a szükség szerinti javításokra, belső karbantartási munkákra, festésre, állagmegóvásra 2,5 millió Ft-ot költöttek. A fennmaradó, mintegy 5 millió Ft többletbevétel elvonásra került (ez megkérdőjelezi a lakbéremelés jogosultságát). A bérlakások állapotának javítása, szinten tartása miatt fontos lenne, hogy a bevétel teljes egészében erre a célra fordítható legyen.
3.1.3. A bérlők között még ma is jelentős azok száma, akik még a rendszerváltás előtt állami tulajdonú, „Tanácsi” lakás bérlői voltak, és a vagyonátadás következményeként lettek az Önkormányzatok bérlői. Az örökölt bérlők szerződései határozatlan idejűek, így az Önkormányzat részéről – a lakbér meg nem fizetése kivételével- gyakorlatilag felmondhatatlanok és a lakbér emelés mértéke is korlátozott. Sajnos konkrét és megbízható adatok a lakásbérlők szociális helyzetéről általában nem állnak rendelkezésünkre, de eléggé nyilvánvaló, hogy a régebbről megmaradt bérlők zöme nem engedhette meg magának- még a jelentős kedvezményekkel sem-, hogy megvásárolja bérleményét, tehát jellemzően kis nyugdíjas vagy valamilyen szempontból hátrányos helyzetű. Bérlőink másik része, már az Önkormányzat megalakulása után költözött lakásába. A jelenlegi gyakorlat szerint a megüresedett lakás bérlőjéről pályázat keretében rászorultság alapján, dönt a Képviselő-testület. A nyertessel határozott idejű általában 5 évre szóló bérleti szerződést kötnek.
A vázolt helyzetben nem meglepő, hogy városunkban, az önkormányzati bérlakásokban nagyon csekély mértékű a mobilitás. Évente a lakásállomány mindössze 2-3%- a adható újra bérbe. Abból a szempontból is alig van változás, hogy igen ritka a bérlő nagyobb, vagy kisebb lakásba történő átköltöz(tet)ése.
4. A
nem önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül az Önkormányzat előtt álló
feladatok meghatározása.
4. 1 Telekgazdálkodás:
Az önkormányzat a helyi építési szabályzatot elfogadta, ennek alapján tudja az építési telkek kínálati oldalát növelni. További feladat a területeken az infrastruktúra kialakítása. Az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül be kell vonni az értékesítési körbe a város területén található egyéb területeket, mely bevételekkel gyarapíthatóak e terület forráslehetőségei. A lakásépítésre kijelölt területeken – amennyiben ezen terület önkormányzati tulajdonban van- az alábbi megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre:
a. Az Önkormányzat befektetőket keres a területre úgy, hogy a befektető kötelezettséget vállal a terület beépítésére.
b. Az önkormányzati területeken építési telek kialakítása és közvetlenül a lakosság részére történő értékesítése.
4.2 A befektetőkkel az alábbi együttműködési formák
lehetségesek:
a. A terület közművesítés nélküli értékét a befektető a terület átadásakor megfizeti
A közművesített terület értéke, valamint az így kiszámított érték közötti különbözetet a befektető az Önkormányzat feladatát képező közművesítésre fordítja.
b. A terület közművesítéssel ellátott értékét fizeti meg a befektető, az Önkormányzat vállalja, hogy az építkezésekkel párhuzamosan ebből az összegből önkormányzati beruházásban a közműhálózat kiépítését elvégezteti.
c. A befektető az előre meghatározott lakás négyzetméterére vetített telekár x %-ból köteles megépíteni a terület teljes közművesítését, a fennmaradó vételárrészt pedig vagy lakásban, vagy készpénzben az építkezések befejezése után az Önkormányzat részére bocsátja.
d. A helyi építési szabályzatban foglaltak figyelembe vételével a telekgazdálkodás lehetőségeit a Berettyó-Körös Többcélú Társulással együttműködve ki kell terjeszteni.
4. 3. Az Önkormányzat nem közvetlen beruházóként is tudja segíteni a tulajdonában álló telkek beépítését. Az illetékes bizottságok a telek vételárának megállapításával befolyásolhatják a nem önkormányzati tulajdonú telkek forgalmi értékét. Telekértékesítéskor az ellenértékre részletfizetési kedvezményt tud adni, illetve esetlegesen támogatás formájában azt el is engedheti. Lapos tetős épületek magas tetővel történő ellátása során lehetséges lakásépítés, ez a fajta beruházás építési költsége semmivel sem kevesebb, mint a hagyományos lakások építése. Az Önkormányzat feladata volt ezen a téren az érintett épületekre és városrészekre vonatkozó távlati elképzelések megalkotása, a HÉSZ, amely szabályozza az ilyen jellegű beépítések irányát és lehetőségét.
4. 4. A lakás mobilitás támogatása:
Az önerőből építkezőket az Önkormányzat három módon tudja segíteni, elősegítve ezzel mind a lakásépítést, mind pedig a lakás mobilitást.
a. Az első lakáshoz jutók támogatásával.
b. 4. 1.-es pontban említett társas vagy magánházak építésébe a már lakással rendelkezőket úgy bevonni, hogy lakásaikat felajánlják a beruházó cégnek, akik ezt szociálpolitikai kedvezménnyel értékesíteni tudnák lakással nem rendelkezők részére.
c. Az építkezők részére az Önkormányzat üres lakó ingatlanaiból megállapodás alapján bérbe ad lakásokat, ezzel segítve az építkezőket.
4. 4. Szociális támogatás:
Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendeletét megalkotta. Szükséges a jogszabályi változások folyamatos követése a helyi rendeletek módosításával.
5. Mezőtúr
Város Önkormányzata tulajdonában lévő bérlakás vagyon jövőjére vonatkozó
elképzelések:
5.1.1 Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások jövője szempontjából a legfontosabb célok:
a. Meg kell tisztítani a lakásállományt a nagyon rossz állapotú, gazdaságosan fel nem újítható lakásoktól.
b. Lakások műszaki állapotát és komfort fokozatát – ezáltal a bérlők életminőségét- javítani kell.
c. Növelni kell a bérlők jó értelemben vett mobilitását.
5.1.2. A közeljövőben az alábbiak szerint kell az önkormányzat bérlakás rendszerét felépíteni:
a) Albérlők háza: „fecskeház”. Célja a fiatal házasok első lakáshoz jutásának biztosítása. Szigorúan csak átmeneti, néhány éves elhelyezésre szolgál, kötelező előtakarékosság megkövetelése mellett.
b) Szociális bérlakások: azok számára, akik szociális helyzetüknél fogva nem képesek – még lakbértámogatással sem – a piaci lakbért megfizetni. Alapvetően szintén átmeneti elhelyezésre szolgál, addig, amíg a bérlő szociális helyzete nem javul.
c) Költségelvű lakások mindazok számára, akik meg tudják és meg akarják fizetni az önkormányzati lakások egy részének piaci lakbérét.
d) Nyugdíjasok háza: olyan garzon típusú lakások nyugdíjasok számára, akik saját ingatlanukat nem tudják fenntartani, de egy méltányos lakbér megfizetésével önmagukat, ezeket a kis lakásokat fenn tudják tartani. A lakások bérleti joga nem örökölhető.
5.2 A meglévő lakásállomány átalakítása
Ez a kérdés a jelenlegi, azonnali intézkedést igénylő problémák között szerepel, annak sürgető volta miatt. A lakásállomány átalakítása a gazdaságosan nem felújítható lakásoktól való gyors megszabadulást jelenti, és azt, hogy az így képződött bevételből jó műszaki állapotú lakásokat kell vásárolni. Ez a megoldási mód véleményünk szerint, mindig követendő módszerré válhat.
5.3 Felújítás:
A gazdaságosan fel nem újítható lakások eladása önmagában természetesen még nem oldja meg a lakásállomány feljavítását. Amennyiben a legrosszabb állapotú lakásokat az Önkormányzat eladja, várhatóan megszűnnek a kényszer szülte felújítások-, amikor azért vagyunk kénytelenek jelentős összeget áldozni rossz állapotú lakásokra, mert lakóit nincs hová elhelyezni, így a felújítások sokkal inkább előre tervezhetővé, és racionálisabbá válhatnak.
5.4 A lakásállomány
bővítésének lehetőségei:
Amennyiben a pillanatnyi lehetőségeket nézzük, a lakásállomány megtisztítása után meg is állhatnánk, hiszen az Önkormányzatnak jelenleg nincsen arra forrása, hogy említésre méltó számú akár egyetlen új bérlakást építsen önerőből. Ez a megoldás azonban konzerválná a jelenlegi helyzetet, amikor a minimális mobilitása miatt az Önkormányzatnak nincs érdemi hatása a város lakásviszonyaira. Önkormányzatunk még rendelkezik olyan nagyobb egybefüggő telek ingatlanokkal, amelyek fejlesztésébe beleilleszthető a lakásállomány növelése is. Legismertebb ezek közül az Erkel Ferenc út 34. szám melletti üres telek. Kizárólag a lakásalapban található összeg nem szolgálhat lakásépítés fedezetéül és önmagában semmiképpen nem elegendő még a lakásállomány minőségi feljavítására sem. Számba kell venni a közeljövőben elérhető támogatásokat. Jelenlegi ismereteink szerint a Kormányzat nem kívánja közvetlenül dotálni az Önkormányzatok lakásépítését, de korlátozott mértékben lehetőség van támogatások elnyerésére. Szintén korlátozott mértékben lehet hozzájutni az önkormányzati lakásépítésekhez felvett hitelek kamattámogatásához. A kamattámogatáshoz a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalatán keresztül úgynevezett Lakástársaság alapításával lehet hozzájutni. A bérlakás piacot a fenti támogatásoknál feltehetően sokkal nagyobb mértékben fogja átalakítani az Otthon Európában elnevezésű 15 évre szóló Kormányprogram, amely négy átfogó területet határoz meg prioritásként: a bérlakásépítést, az épület és lakásfelújítást, a lakásépítés és mobilitás ösztönzését és az esélykiegyenlítő speciális lakásprogramot. A számokkal is érzékeltethető feladatok között sorolja fel a tervezet az évente épülő új lakások arányának növekedését a jelenlegi 2. 5 –3.5-ről 5. 6%-ra. A program szerint tarthatatlan a nagyon rossz állapotú otthonok magas aránya (7%), ezt kevesebb, mint a felére tervezik levinni. A bérlakások 8%-os aránya sem kedvező, a kívánatos cél, hogy ez az arány 15 éven belül körülbelül a duplájára növekedjen. Ma a háztartások töredéke mozog a piacon, a mobilitásnak el kell érnie az évi 4. 5 –5.5%-ot. Ugyanakkor a jelenlegi ismereteink szerint túlságosan általánosak a célok, nincsenek hozzájuk rendelve a megfelelő eszközök, nem látni, hogy az igen lassan megtérülő bérlakásépítést hogyan kívánják vonzóvá tenni a vállalkozók számára, végül, sajnos nem tisztázott a helyi Önkormányzatok szerepe sem a program végrehajtásában. Az önkormányzati bérlakások számának és minőségének gyarapításának és javításának egy fontos eszköze lehet annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy a lakásfenntartási költségek egészének vagy részének átvállalásával tulajdonjogot szerezzen az Önkormányzat azon nyugdíjas tulajdonosoktól, akik jövedelmükből lakásuk fenntartásáról nem tudnak gondoskodni, de saját magukat halálukig a tulajdonukban el tudják látni.
6. Azonnali
intézkedést igénylő problémák
a) A lakáshelyzet átvizsgálásakor, és a koncepció megalkotásánál felmerült az a probléma, hogy a lakásgazdálkodás túl sok „kézen” megy keresztül. A lakások tulajdonosa az Önkormányzat, így a tulajdonosi jogokat a testület, illetve bizonyos feltételek mellett a polgármester gyakorolja. A Polgármesteri Hivatalon belül ennek ügyintézője a Pénzügyi Osztály, azon belül a vagyongazdálkodó.
Az önkormányzat lakástulajdonainak kezelői jogát és a fenntartási kötelezettségeket a Városgondnokság látja el, ő tartja a közvetlen kapcsolatot a bérlőkkel, eszközli a javításokat, és a külső állagmegóvásokat.
Lakásainkat bérlet útján hasznosítjuk. A lakásigénylő nyilvántartását az Igazgatási Osztály végzi. Szintén ők állapítják meg a lakásfenntartási, lakbér támogatásokat is. A lakásbérleti szerződések meghosszabbításakor, illetve lakáspályázat kiírásakor ők végzik a bérlő/pályázó környezettanulmányozását. Ők látják el a hatósági jogkörből eredő feladatokat.
Ez a sokfelé ágazó rendszer sajnos magában hordozza azt, hogy a kommunikáció nem minden esetben működik az egyes felelősök között, így születhetnek nem megalapozott döntések. A feladat sokféleségéből kiindulva természetesen nem lehet egyetlen „kézben” összpontosítani a lakásgazdálkodást, azonban azt megtehetjük, hogy a hivatal rendszerén belül az illetékesek meghallgatásával leírjuk azt, hogy melyik feladat kihez tartozik, milyen csatornákon kell egyeztetni. Ennek 2004. év folyamán meg kell történnie.
b) Szükséglakások vásárlása: az Önkormányzatnak szüksége van olyan lakásokra, amelyek lehetnek bár alacsony komfortfokozatúak, egyszerűek, de azonnali megoldást igénylő esetekben mozgósíthatók arra, hogy a rászorulókat kimondottan átmeneti jelleggel beköltöztessük, ilyen lehet pl.: árvíz, tűzvész és egyéb katasztrófahelyzetek.
Másrészről az önkormányzat olyan lakásokat is tarthat fenn, amelyekbe olyan esetekben költöztetne átmenetileg lakókat, amikor az általuk bérelt lakás a tulajdonost érintő felújításra szorul, a felújítás erejéig.
c) Az első lépés annak eldöntése, hogy a jelenlegi lakásállományból mi maradjon meg, illetve a meg nem tartandó lakásoknak mi legyen a sorsa. A már idézett felmérés jó kiindulópont lehet, de a konkrét döntéshez nem elegendő. Javasoljuk, hogy a kritikus állapotú 18 lakásunk felújítási költségeit megismerve hozzon döntést a képviselő- testület a lakások eladásáról vagy megtartásáról. Ha a becsült felújítási költségek meghaladják egy hasonló adottságú lakás építési költségének 75%-át, arra kell törekedni, hogy az ilyen lakás kikerüljön az állományból. Nem jó megoldás az elidegenítés erőltetése, például a törvényben előírtnál nagyobb kedvezmények nyújtása vagy lakottan történő eladás. Egy olyan bérlő esetében, aki nem, vagy csak nagyon nehezen tudja előteremteni a lakásfenntartás és a vételár hátralék kifizetéséhez szükséges összeget, nagy a veszélye az uzsoratőke vagy a „lakásmaffia” felbukkanásának. Azt javasoljuk ezért, hogy a lakásállomány javítása érdekében a központi helyen fekvő leromlott műszaki állapotú lakásainkból a bérlőket másik alacsonyabb komfortfokozatú ezután megvásárlandó lakásokba költöztessük át, majd az így megüresedett lakásokat piaci áron értékesítsük. Az ingatlanok rossz állapota miatt új lakások megvásárlására az ebből várható bevétel aligha nyújt fedezetet, de azért lényegesen csökkentheti a költségvetés terheit.
A 18 erősen lelakott lakásnak, amelyek gazdaságosan nem felújíthatók, egyedi mérlegelés alapján történő értékesítését javasoljuk.
Van 2 db lakás, amelyek a Dózsa Gy. út 8. sz. alatt helyezkednek el (az egyik üres, a másik lakott), amelyek értékesítése javasolt, mert az ingatlan, bár főút mellett van, erősen lelakott állapotú, egyes részei életveszélyesek. Az ingatlan gazdaságosan nem újítható fel, megtartása kockázatos.
d) Szintén módosítani kell az önkormányzat jelenleg hatályos az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről 1/2002.(II.8.) sz. rendeletét. A rendelet módosítására szükség van egyrészt az európai uniós jogharmonizáció szempontjából, másrészt a rendelet mellékletét képezi a lakásbérlőkkel kötendő szerződés is, amelynek módosítása szintén szükséges.
7. Mezőtúr város lakáskoncepciójának várható hatása
7.1. Az önkormányzati tulajdonú bérlemények egy részében (Fecskeház, szociális lakások) lakókban tudatosítani kell, hogy a használt ingatlanokat csakis rendeltetésszerűen, „felelős jó gazda” gondosságával használhatják, hiszen lakbérükben - hosszú távon is - önkormányzati, városi támogatást kapnak. Másrészt tudatosítani kell, hogy amennyiben mégsem így használják az ingatlanokat, „a bérbeadó felelősségérzete miatt” könnyen elveszíthetik az ingatlanok bérleti jogát.
7.2. A nem önkormányzati lakásépítés, remélhetően - a megfelelő gazdasági élénkülésnek miatt - fellendül. Az önkormányzat a maga sajátos szerény eszközeivel ehhez a maga felelős részvételével hozzájárul ( a koncepció előző részében taglalt módon).
Külön kiemelést érdemel az állami és beruházási források és eszközök felderítése, bevonása a lakásépítésekbe, és más hasonló beruházások segítése.
7.3. A lakáskoncepció fontos hatása, hogy a jövőben a lakásgazdálkodás területét érintő, várható pályázati kiírások alapfeltétele lesz az önkormányzat által elfogadott lakáskoncepció.
7.4. A lakáskoncepció - jellegénél fogva - nem rövid távra szóló elképzelés. Hatása 10-15 év múlva tapasztalható, de elfogadásával mégis hozzájárulunk ahhoz, hogy városunk még szebb, még jobb, még lakhatóbb legyen.
Mezőtúr, 2004. május 27.
Mezőtúr Város Képviselő-testülete Mezőtúr város lakáskoncepcióját a _____/2004.(V.27.) sz. képviselő-testületi határozattal fogadta el.
1. sz. melléklet
Jelmagyarázat:
- Beav. nem ig. =
beavatkozást nem igényel
-
g. n. f. = gazdaságosan nem felújítható
-
r. f. = részleges felújítás
-
t. f. = teljes felújítás
-
b. l. = bérlő lelakta (nem rendeltetésszerű használat)
Kimutatás az önkormányzati tulajdonú
lakóingatlanokról
I.
Önálló
társasházban lévő lakások:
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás
minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Dózsa
György út 40-42. I. I/4. |
70 |
összkomfortos |
4006 |
8.135.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
2. |
Földvári
út 25. I. ép. B. I/3. |
51 |
komfortos |
2360 |
4.185.000 |
Jó,
r. f. |
|
3. |
Földvári
út 25. III. ép. B. I4. |
52 |
komfortos |
2360 |
4.280.000 |
Közepes,
r. f. |
|
4. |
Földvári
út 25. III. ép. B. fsz. 1. |
76 |
komfortos |
2360 |
5.728.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
5. |
Földvári
út 25. IV. ép. A. LI/5. |
52 |
komfortos |
2360 |
4.352.000 |
Közepes,
r. f. |
|
6. |
Földvári
út 25. V. ép. |
43 |
komfortos |
2360 |
2.776.000 |
Közepes,
r. f. |
|
7. |
Földvári
út 61. III. |
47 |
komfortos |
2232 |
3.385.000 |
Közepes,
r. f. |
|
8. |
Földvári
út 61. VIII. f/1 |
44 |
komfortos |
2232 |
3.501.000 |
Közepes,
r. f.- |
|
9. |
Garibaldi
út 8. |
41 |
komfortos |
4246 |
1.660.000 |
Gyenge
és g. n. f. |
|
10. |
Ifjúsági
ltp. XIII. ép. f/2. |
53 |
komfortos |
3886 |
5.036.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
11. |
Ifjúsági
ltp. XV. ép. III/24. |
52 |
komfortos |
3886 |
4.337.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
12. |
Kossuth
tér 3-5. I/7. |
53 |
összkomfortos |
174 |
5.232.000 |
Közepes,
r. f. |
|
13. |
Kossuth
tér 3-5. I/1. |
34 |
összkomfortos |
174 |
3.264.000 |
Közepes,
r. f. |
|
14. |
Kossuth
tér 3-5. II/6. |
53 |
összkomfortos |
174 |
4.620.000 |
Közepes,
r. f. |
|
15. |
Petőfi
út 24. |
28 |
komfort
nélküli |
56 |
997.000 |
Gyenge,
g. n. f. |
|
16. |
Petőfi
út 24. |
40 |
komfort
nélküli |
56 |
1.809.000 |
Gyenge,
g. n. f. |
|
17. |
Rákóczi
út 1/a. f/3 |
44 |
komfortos |
4218 |
2.750.000 |
Közepes,
r. f. |
|
18. |
Rákóczi
út 1/a. I. lh. f/4. |
37 |
komfortos |
4218 |
3.600.000 |
Közepes,
r. f. |
|
19. |
Szabadság
tér 3-5. I. lh. f/2. |
37,06 |
komfortos |
78 |
3.960.000 |
Közepes,
r. f. |
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás
minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Szabadság
tér 3-5.IV/3. |
53 |
komfortos |
78 |
3.935.000 |
Jó,
r. f. |
|
2. |
Szabadság
tér 3-5. III. lh. II/2. |
47 |
komfortos |
78 |
4.353.000 |
Jó,
r. f., 1 szoba üres |
|
3. |
Szabadság
tér 3-5. II. lh. III/3. |
65 |
komfortos |
78 |
4.707.000 |
Jó,
r. f- |
|
4. |
Szabadság
tér 3-5. III. lh. II/3. |
53 |
komfortos |
78 |
5.198.000 |
Jó,
r. f. |
|
5. |
Szabadság
tér 6-8. I. lh. IV/13. |
36 |
komfortos |
79 |
3.764.000 |
Jó,
r. f. |
|
6. |
Szabadság
tér 6-8. II. lh..IV/11 |
53 |
komfortos |
79 |
4.948.000 |
Jó,
r. f. |
|
7. |
Szabadság
tér 6-8. II. lh. f/1. |
38 |
komfortos |
79 |
3.759.000 |
Jó,
r. f. |
|
8. |
Szabadság
tér 6-8. III. lh.III/10. |
53 |
komfortos |
79 |
3.831.000 |
Jó,
r. f. |
|
9. |
Szabadság
tér 12-13. f/6. |
51 |
komfortos |
94 |
4.634.000 |
Jó,
r. f- |
|
10. |
Szabadság
tér 12-13. f/9. |
35 |
komfortos |
94 |
3.076.000 |
Jó,
r. f. |
|
11. |
Szabadság
tér 12-13. f/4. |
56 |
komfortos |
94 |
|
Közepes,
r. f. vidéken t. |
|
12. |
Szabadság
tér 12-13. f/8. |
72 |
Komfortos |
94 |
5.006.000 |
Közepes,
r. f- |
|
13. |
Szabadság
tér 12-13. I/5. |
56 |
komfortos |
94 |
5.221.000 |
Közepes,
r. f. |
|
14. |
Szabadság
tér 12-13. I/3. |
55,73 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
15. |
Szabadság
tér 12-13. II/8. |
49 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
16. |
Szabadság
tér 12-13. II/1. |
49 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
17. |
Szabadság
tér 12-13. II/2. |
49 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
18. |
Szabadság
tér 12-13. III/8. |
50,62 |
komfortos |
94 |
4.634.000 |
Közepes,
r. f. |
|
19. |
Szabadság
tér 12–13. III/5. |
29 |
komfortos |
94 |
2.796.000 |
Közepes,
r. f. |
|
20. |
Szabadság
tér 12-13. IV/3. |
50,62 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
21. |
Szabadság
tér 12-13. IV/9. |
73 |
komfortos |
94 |
6.655.000 |
Közepes,
r. f.- |
|
22. |
Szabadság
tér 12-13. IV/7. |
49 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
23. |
Szabadság
tér 12-13. IV/1. |
49 |
komfortos |
94 |
4.590.000 |
Közepes,
r. f. |
|
24. |
Szabadság
tér 24. II. lh. I/3. |
69 |
komfortos |
3937 |
5.008.000 |
Közepes,
r. f. |
|
25. |
Szabadság
tér 24. f/1. |
44 |
komfortos |
3937 |
4.396.000 |
Közepes,
r. f. |
|
26. |
Szabadság
tér 24. III. lh. IV/13. |
52 |
komfortos |
3937 |
4.782.000 |
Közepes,
r. f- |
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
Becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Szabadság
tér 24. IV. lh. I/4. |
40 |
Komfortos |
3937 |
4.946.000 |
Közepes,
r. f. |
|
2. |
Szabadság
tér 14. V. lh. III/10. |
52 |
komfortos |
3937 |
4.880.000 |
Közepes,
r. f. |
|
3. |
Szabadság
tér 27. II. lh. IV/12. |
54 |
komfortos |
3937 |
|
Közepes,
r. f. |
|
4. |
Csokonai
út 14. I/3. |
92 |
összkomfortos |
42 |
8.407.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
5. |
Dózsa
György út 12. |
24 |
komfort
nélküli |
4228 |
878.000 |
Lelakott,
g. n. f. |
|
6. |
Dózsa
György út 12. |
46 |
komfort
nélküli |
4228 |
1.448.000 |
Lelakott,
g. n. f. |
|
7. |
Dózsa
György út 20. |
14,6 |
szükséglakás |
4201 |
491.000 |
Lelakott,
g. n. f. |
|
8. |
Dózsa
György út 20. |
14 |
komfort
nélküli |
4201 |
505.000 |
Lelakott,
g. n. f. |
II. Városgondnokság
kezelésében lévő társasházak, többlakásos épületek
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Földvári
út 61. I. ép. |
48,83 |
komfortos |
2232 |
3.591.000 |
Közepes, r. f. |
|
2. |
Földvári
út 61. I. ép. |
72 |
komfortos |
2232 |
5.872.000 |
Közepes, r. f. |
|
3. |
Földvári út 61. I. ép. 5. a. |
39,64 |
komfortos |
2232 |
3.314.000 |
Közepes, r. f. |
|
4. |
Földvári út 61. I. ép. 1. a. |
48,68 |
komfortos |
2232 |
4.190.000 |
Közepes, r. f. |
|
5. |
Földvári út 61. I. ép. 6. a. |
41,32 |
komfortos |
2232 |
2.630.000 |
Közepes, r. f. |
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás
minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Földvári
út 61. I. ép. 7. a. |
74,98 |
komfortos |
2232 |
3.816.000 |
Közepes,
r. f. |
|
2. |
Földvári
út 61. I. ép. 2. a. |
54 |
komfortos |
2232 |
4.570.000 |
Közepes,
r. f. |
|
3. |
Földvári
út 61. I. ép. |
53 |
komfortos |
2232 |
2.653.000 |
Közepes,
r. f. |
|
4. |
Földvári
út 61. II. ép. |
62 |
komfortos |
2232 |
3.731.000 |
Lelakott,
r. f. |
|
5. |
Földvári
út 61. II. ép. F/1. |
63 |
komfortos |
2232 |
3.758.000 |
Lelakott,
t. f. (nem adta le) |
|
6. |
Földvári
út 61. II. ép. F/2. |
43 |
komfortos |
2232 |
3.517.000 |
Közepes,
r. f. |
|
7. |
Földvári
út 61. A. ép. f/3. |
49 |
komfortos |
2232 |
4.128.000 |
Gyenge,
r. f. |
|
8. |
Földvári
út 61. A. ép. II/9. |
43 |
komfortos |
2232 |
2.805.000 |
Közepes,
r. f. |
|
9. |
Földvári
út 61. A. ép. |
43 |
komfortos |
2232 |
3.509.000 |
Gyenge,
r. f. |
|
10. |
Földvári
út 61. A. ép.I/8. |
48 |
komfortos |
2232 |
3.697.000 |
Közepes,
r. f. |
|
11. |
Földvári
út 61. B. ép. f/4. |
43 |
komfortos |
2232 |
3.931.000 |
Közepes,
r. f. |
|
12. |
Földvári
út 61. B. ép. I/8. |
43 |
komfortos |
2232 |
3.697.000 |
Közepes,
r. f. |
|
13. |
Földvári
út 61. B. ép. I/6. |
49,47 |
komfortos |
2232 |
2.880.000 |
Közepes,
r. f. |
|
14. |
Kossuth
tér 9. |
75 |
komfortos |
4338 |
5.204.000 |
Közepes,
r. f. |
|
15. |
Kossuth
tér 9. I/5. |
38 |
komfortos |
4338 |
2.694.000 |
Közepes,
r. f. |
|
16. |
Kossuth
tér 9. I/2. |
73 |
komfortos |
4338 |
5.295.000 |
Közepes,
r. f. |
|
17. |
Kossuth
tér 9. |
80 |
komfortos |
4338 |
5.162.000 |
Közepes,
r. f. |
|
18. |
Kossuth
út 40. lakás+műterem |
130,8 |
komfortos |
585 |
4.709.000 |
Jó,
beav. nem ig. |
|
19. |
Makk
József út 34. |
41 |
komfort
nélküli |
5954 |
2.352.000 |
b.
l. |
|
20. |
Makk
József út 34. |
41 |
komfort
nélküli |
5954 |
2.352.000 |
b.
l. |
|
21. |
Makk
József út 36. |
27 |
komfort
nélküli |
5955 |
1.434.000 |
b.
l. |
|
22. |
Makk
József út 36. |
27 |
komfort
nélküli |
5955 |
1.434.000 |
b.
l. (teljesen lelakott) |
|
23. |
Makk
József út 36. |
27 |
komfort
nélküli |
5955 |
1.434.000 |
b.
l. |
|
24. |
Petőfi
út 8. |
57 |
félkomfortos |
38 |
2.184.000 |
gyenge,
r. f. |
|
25. |
Petőfi
út 8. |
53,8 |
komfortos |
38 |
2.296.000 |
gyenge,
r. f. |
|
26. |
Pétery Károly út 8. |
46 |
komfortos |
4322 |
1.346.000 |
gyenge,
r. f. |
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás
minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Pétery Károly út 8. |
80 |
Komfortos |
4322 |
1.527.000 |
gyenge,
r. f. |
|
2. |
Pétery Károly út 8. |
81,9 |
komfortos |
4322 |
1.874.000 |
gyenge,
r. f. |
|
3. |
Pétery Károly út 9. |
62 |
komfortos |
4269 |
2.775.000 |
gyenge,
lelakott, t. f. |
|
4. |
Pétery Károly út 9. |
37 |
komfortos |
4269 |
782.000 |
gyenge,
lelakott, t. f. |
|
5. |
Pétery Károly út 9. |
28 |
komfortos |
4269 |
1.567.000 |
gyenge,
lelakott, t. f. |
|
6. |
Pétery Károly út 9. |
44 |
komfortos |
4269 |
1.183.000 |
gyenge,
lelakott, t. f. |
|
7. |
Pétery Károly út 9. |
49 |
komfortos |
4269 |
1.218.000 |
gyenge,
t. f. |
|
8. |
Pétery Károly út 9. |
51 |
komfortos |
4269 |
1.465.000 |
gyenge,
lelakott, t. f. |
|
9. |
Pétery Károly út 9. |
80 |
komfortos |
4269 |
3.020.000 |
gyenge,
t. f. |
|
10. |
Rákóczi
út 9. |
67 |
komfortos |
4214 |
2.314.000 |
n.
.lelak., b.l., családtagok! |
|
11. |
Rákóczi
út 12. |
26 |
komfort
nélküli |
4679 |
1.405.000 |
g.
n. f. |
|
12. |
Rákóczi
út 12. |
40 |
komfort
nélküli |
4679 |
1.296.000 |
g.
n. f. |
|
13. |
Szeder
út 7. |
52,6 |
komfortos |
5511 |
4.081.000 |
gyenge,
r. f. |
|
14. |
Toldi
út 18. |
51 |
komfortos |
1150 |
3.780.000 |
közepes,
r. f. |
|
15. |
Toldi
út 18. |
57 |
komfortos |
1150 |
3.704.000 |
közepes,
r. f. |
|
16. |
Erkel
Ferenc út 34. f/1. |
50 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig., villám- |
|
17. |
Erkel
Ferenc út 34. f/2. |
44,2 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. véd. |
|
18. |
Erkel
Ferenc út 34. f3. |
44,2 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. pr. |
|
19. |
Erkel
Ferenc út 34. f/4. |
50 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. fűtés |
|
20. |
Erkel
Ferenc út 34. I/5. |
57,5 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. garanciás |
|
21. |
Erkel
Ferenc út 34. I/6. |
44,1 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. pr. |
|
22. |
Erkel
Ferenc út 34. I/7. |
44,1 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. – “ - |
|
23. |
Erkel
Ferenc út 34. I/8. |
57,5 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. (szolg.) |
|
24. |
Erkel
Ferenc út 34. tt. 9. |
54 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. – “ - |
|
25. |
Erkel
Ferenc út 34. tt. 10. |
44,4 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. – “ - |
|
Ssz. |
Cím |
M2 |
Lakás minősítése |
Hrsz. |
Vagyonkataszteri
becsült érték (Ft) |
Megjegyzés |
|
1. |
Erkel
Ferenc út 34. tt. 11. |
44,4 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. – “ - |
|
2. |
Erkel
Ferenc út 34. tt. 12. |
54 |
összkomfortos |
5800 |
|
új,
beav. nem ig. – “ - |
|
3. |
Damjanich
út 4. |
60,2 |
félkomfortos |
160 |
962.000 |
gyenge,
t. f. |
|
4. |
Fóti
út 182. |
55 |
komfortos |
4685 |
5.234.000 |
jó,
r. f., statikai problémás |
|
5. |
Fóti
út 182. |
55 |
komfortos |
4685 |
5.328.000 |
jó,
r. f., statikai problémás |
|
6. |
Dózsa
György út 8. |
54 |
komfort
nélküli |
4233 |
1.639.000 |
gyenge,
t. f. |
|
7. |
Dózsa
György út 8. |
54 |
félkomfortos |
4233 |
1.672.000 |
gyenge,
t. f. |
|
8. |
Dózsa
György út 9. |
50,5 |
komfortos |
22 |
1.632.000 |
közepes,
t. f. |
|
9. |
Dózsa
György út 9. |
30,6 |
komfort
nélküli |
22 |
1.192.000 |
rossz,
t. f. |
|
10. |
Dózsa
György út 9. |
41 |
komfortos |
22 |
1.720.000 |
közepes,
t. f. |
|
11. |
Dózsa
György út 9. |
35,1 |
komfortos |
22 |
1.824.000 |
közepes,
t. f., nem adta le |
|
12. |
Dózsa
György út 9. |
39 |
komfortos |
22 |
1.772.000 |
közepes,
t. f. |
|
13. |
Dózsa
György út 9. |
64,4 |
komfortos |
22 |
2.206.000 |
közepes,
t. f. |
|
14. |
Hajó út 37. |
23 |