Az újonnan alakult Mezőtúri kistérség pályázatot nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácshoz stratégiai fejlesztési programjának elkészítésére. A Tanács a pályázatot sikeresnek ítélte, a kistérség tendereztetés alapján a programkészítéssel a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodáját bízta meg.

A program készítés célja:

az új kistérség alap fejlesztési stratégiájának kidolgozása;
a tervezés- és fejlesztés kistérségi gyakorlatának előmozdítása;
elősegíteni az Európai Uniós csatlakozás lehetőségeinek hatékony kihasználását.

A fejlesztési program egyrészt lefedi a kistérség teljes területét, mely a következő településeket jelenti: Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás. Másrészt bizonyos területeken a Mezőtúri kistérség és Jász-Nagykun-Szolnok Megye határain túl nyuúó partnerséget, valamint együttműködések kialakítását szorgalmazza.

A program megfelel a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998.(VI.25.) KTM rendelet előírásainak, valamint azok egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Kormány rendelet idevonatkozó rendelkezéseinek.

A kidolgozás módszertanát illetően követtük az MTRFH által a „jó programozási gyakorlat”-ot szolgáló kistérségi tervdokumentumok készítésére vonatkozó útmutatót.

A kidolgozás során egyfelől mindvégig alapnak tekintettük az NFT és operatív programjainak célrendszerét, intézkedéseit. Másfelől figyelemmel voltunk a kistérség specifikumaira.

A program megalkotásakor a települési polgármesterekkel készített interjúkra, a települési adatlapokban lévő információkra, a kistérséget érintő egyéb tervdokumentumokra, valamint a helyzetelemzés megállapításaira támaszkodtunk.

A sajátságos időpontból adódóan a program időtávja kilenc év, mivel átível a 2004-2006 tervidőszakon, majd lefedi a 2007-2013-ig terjedő szakaszt is.

Az egyeztetési anyag készítése során jelentős számú prominens személyiséggel és cégvezetőkkel készítettek interjut a szakértők. Ezt követően szakértői workshop-ra került sor. A program véglegesítés során kistérségi társadalmi vitafórumot tartunk. Végezetül az egyeztetési folyamat során beérkezett észrevételek és a két felkért szakértő véleménye alapján kerül a program véglegesítésre.

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. Természeti adottságok [1]

A mezőtúri kistérség közigazgatásilag Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti területét foglalja el. Tájbeosztás szerint az „egyetemes Tiszavölgy” Közép-Tiszavidék középtájának a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján fekszik. Ez a kistáj a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által 1990-ben kiadott Magyarország kistájainak katasztere I. szerint a Fegyvernek – Törökszentmiklós – Martfű – Tiszaföldvár vonaltól keletre a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vonaláig húzódik. Északon a Tiszafüred – Kunhegyesi-síkkal határos, délen a Hármas-Körös jelenti a kistáj határát.

Az öt település mindegyike tájföldrajzi értelemben nagykunsági város illetve község, de történelmi értelemben vett Nagykunságnak viszont csak Túrkeve és Mesterszállás tekinthető nagykun településnek.

A kistáj kialakításában a Tisza, a Berettyó és az egykori Nagykőrös volt a döntő tényező. A Tiszához közelebb eső nyugati területek inkább az alacsony ármentes síkság kategóriájába sorolhatók, a keleti és déli határrészek a Berettyó és a jelenlegi Hármas-Körös ártéri lapályai.

A mezőtúri kistérség nyolc kistájjal szomszédos, amelyek a Tiszafüred – Kunhegyesi-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík, a Körösmenti-sík, a Békési-sík, a Körösszög, a Tiszazug és a Szolnoki ártér.

Azokkal a kistájakkal különösen erős a kapcsolata, amelyek területére az adott település határának egy része át is nyúlik. Túrkeve és Mezőtúr városok keleti határrészei a Hortobágy-Berettyó főcsatorna keleti oldalán fekvő ártéri laposokra is kiterjednek, így azok közvetlenül a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík és a Körösmenti-sík csatlakozó területei. Mezőtúr délkeleti határának egy kis darabja már a Békési-síkon fekszik. A kistérség délen a Hármas-Körös hullámterével érintkezik, így a Körösszöggel és a Nagykunságban „idegen” dunai eredetű kistájnak tekinthető Tiszazuggal határos.

A kistérség a Körös-Maros Euró Régió közvetlen része. Ebből adódóan is szoros kapcsolatban áll a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő, közvetlen szomszédos területekkel – elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel is, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonzása jelentős. Ez utóbbival vasúti és komp összeköttetés is van.

Mezőtúr jelentős közúti és vasúti átkelőhely. A 46-os országos főútvonal, továbbá a villamosított pályájú vasúti fővonal megteremti a kapcsolatot a békési térséggel. Jelentős térségi hátrányt jelent, hogy Túrkevének és két kistelepülésnek, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése. Gondot jelent az is, hogy Túrkevéről a felújított ballai-híd ellenére csak földúton érhető el Gyomaendrőd és Dévaványa.

A kistérség valamennyi szomszédos területtel éles határ nélkül találkozik. Még a két jelentős vízfolyás (Hármas-Körös és Hortobágy-Berettyó főcsatorna) sem képez természetes határt, mivel azon átnyúló területei vannak Mezőtúrnak és Túrkevének is.

A Mezőtúri kistérség három kistelepülése (Mesterszállás, Mezőhék és Kétpó), továbbá Mezőtúr és Túrkeve nyugati határrészei a Szolnok-Túri-sík területén fekszenek.

Az itt található tekintélyes ártéri és mocsári agyagkészletet dolgozza fel a mezőtúri téglagyár, ez tette lehetővé a nemzetközi hírű túri fazekasság létrejöttét is.

A kistérség vízrajzi helyzetét döntően három folyó – a Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna – határozza meg.

A három vízfolyás közül a legközvetlenebb viszony a Hotrobágy-Berettyó-főcsatornához kötődik. Ennek a vízrendszernek nemcsak az ár- és belvíz-mentesítési munkálatok megkezdése előtt volt döntő befolyása a táj életében, de jelenleg is vízrajzi tengelyként szerepel.

A kistérség két városának jelentős területei közvetlenül az egykori ártéren fekszenek, itt az árvízi fenyegetettség közvetlenül is jelentkezik.

A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtéri szakaszának rendezése, hasznosítása az egyik legfontosabb jövőbeni feladat.

Ugyan így számos rendezésre váró feladatnak tekinthető a holtágrendszerek ügye is. A mezőtúri Peresi-holtág az egész Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája. A közel 30 km hosszúságú, 166 ha területű és mintegy 4,4 millió m³ víztérfogatú holtág rendkívül értékes tájeleme a kistérségnek, de az egész Tiszavölgynek is. A Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer is a kiemelt értékek sorába tartozik. Együttes területük 161 ha, víztérfogatuk meghaladja a 2,6 millió m³-t. A holtágak bölcs, tájökológiai szempontokon alapuló hasznosítása számos érdekütközéssel is együtt járó kérdés tisztázását megköveteli. A kistérség életében fontos szerepet tölt be a jól kiépített öntözőrendszer és belvízelvezető hálózat. A Kiskörei tározó létrejöttével és a 119 km hosszú Nagykunsági-főcsatorna rendszer megépítésével lehetővé vált a Tisza és a Hármas-Körös közötti vízátvezetés.

A kistérség talajvíz-viszonyai igen változóak. Vízrajzi szempontból az egész kistérséget – de különösen Túrkeve-Mezőtúr területét – az ár- és belvízveszély erősen fenyegeti. A természeti csapásokat illetően ez a kistáj egyik legmarkánsabb, legsúlyosabb, rendszeresen megismétlődő problémája.

A kistérség felszínalaktani vonatkozásban két jól elkülönülő területre osztható, amely a talajtípusok különbözőségében is élesen megmutatkozik. A zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. A laposokban fekvő térszínek rendkívül mozaikos eloszlásban ékelődnek a mezőségi talajú táblák közé. A kistérség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a szikes vagy szikesedő talajok, amelyek részaránya közelíti a 40 %-ot.

A kistérséget a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi, ami a szélsőségekre hajló kontinentális jellegben is megmutatkozik. Középhőmérséklete 0,5 ^oC-al magasabb az országos átlagénál (10,5 ^oC).

A legszélsőségesebb kilengés az éghajlati tényezők közül a csapadékeloszlásban mutatkozik. Az 1901-2001 közötti időszak csapadékátlaga a kistérségben 532 mm/év, az ettől való éves eltérések viszont igen jelentősek és gyakorlatilag kiszámíthatatlanok voltak (1999-ben 837 mm, 2000-ben 337 mm).

Az uralkodó szélirány az ÉK-i. A viharos tavaszi un. böjti szelek és a fagyos szentekhez kapcsolódó lehűlést hozó májusi szelek is általában észak-keletről fújnak. A kistérség a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Természetes erdőállománya a hátas, ármentes térszíneken a lösztölgyesek és a gyöngyvirágos-tölgyesek voltak. Mind ezek az erdők, mind pedig ezek tisztásait borító löszpusztarétek a terjeszkedő szántóföldi művelésnek estek áldozatául.

Oltalmat érdemelnek a kiemelt természetvédelmi jelentőségű, a folyók mellett – elsősorban a Hármas-Körös hullámterét kísérő fűz-nyár-éger ligeterdők, a magasabban fekvő részeken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdők. Ugyan így kiemelt természeti értéknek számítanak a másodlagosan keletkezett, de ma már természetközeli állapotban lévő kubikerdők is.

Természetvédelmi-tájvédelmi szempontból a kistérség két legjelentősebb egysége a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező, országos jelentőségű védett természeti területek: a Dévaványa-Ecsegi-puszták Túrkeve határában fekvő területe, továbbá a déli határt képező Körös-ártér.

A vízrendezéssel együtt járó tájátalakítás ellenére is korábbi állapotát megőrizte, tájjellegét megtartotta ez a vizes alföldi táj. Ehhez hasonló tájjal már Európában is alig találkozunk. Erről a tájról indult el, s vált világhírű művésszé Finta Sándor, az egykori ecsegi kisbojtár. Ezt a túrkevei-ecseg-pusztai tájat tartotta felnevelő tájának a nemzetközi hírű ökológus Balogh János is, akinek végakarata szerint két éve itt pihennek hamvai. Mind ezek mellett fontos madárélőhely is (Túzokrezervátum, Dévaványa).

A kiemelt jelentőségű értékek sorában említhetjük azokat a másodlagosan kialakult vizes tájelemeket, amelyek az egykori Nagykörös szabályozása nyomán jöttek létre (Hármas-Körös hullámtere, kubikerdők, árvízvédelmi védtöltések, s mindezek mellett a holtágak).

A kistérség kunhalmokban is egyik leggazdagabb vidéke a Közép-Tiszavölgynek, mivel minden településen van, összesen 34 található itt. Valamennyi kunhalom törvényileg védett. Tájképileg az Alföld egyik legszebb kurgánja (sírhalom) a túrkevei Pásztó-halom. A túrkevei ballai határban fekvő Tereh-halom pedig Európa egyik legjelentősebb bronzkori lakódombja.

1.2. A környezetállapot legfontosabb jellemzői [2]

A környezeti konfliktusok és azok kiváltó okainak feltárása alapul szolgálhatnak egyrészt a jövő generációjának egészséges környezetéhez, másrészt az EU csatlakozást követő kötelező elvárásoknak való megfelelésnek. E vonatkozásban az is lényeges, hogy a települési környezetvédelmi programok készítését a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII.sz. törvény 46 § (1) bekezdése kötelezően előírta. A kistérségben ezzel egyetlen település (Túrkeve) rendelkezik, a többiek esetében a kidolgozás részben folyamatban van, ezért ezek elkészítése e vonatkozásban elsőrendű kérdés. Emiatt ebben az alfejezetben kizárólag a legmeghatározóbb stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozunk, mivel ezek részletes kidolgozása külön jogszabály szerint elvárt és kötelező környezetvédelmi programban részletesen kidolgozásra kerülnek.

A kistérség területhasznosításának igen problematikus jellemzője, hogy erdősítettsége a legalacsonyabb szintű a megyében. Ezért egy kistérségi többcélú, ugyanakkor tájhonos erdősítési programnak feltétlenül létjogosultsága van.

Az ártereken a rét területek mellett igen gyakori a szántó. Belvízjárta térségnek tekinthető, nagy területeken gyenge termőhelyi adottságokkal, melynek következménye a szikesedési hajlam, azaz a fizikai talajszerkezet leromlása, a vízháztartás szélsőségessége.

A defláció a legnagyobb károkat a laza szerkezetű homoktalajokon okozza, de a vizsgált területen is találhatók kisebb ilyen foltok. A fasorok, erdősávok csökkenése, az elmúlt évtizedek nagy táblásításai, a helytelen melioráció, a repülőgépes növényvédelem erősítette a szél károsító hatását.

A kistérségben nem találhatók jelentős légszennyező anyagokat kibocsátó források. Mérési eredmények alapján a kistérség települései megfelelő illetve tiszta minősítésűek.

A környezeti zajterhelés gyakorlatilag a közlekedésből származik. Ez két elemből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a tranzit forgalom mellett a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű tényező.

Az ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése a nagy üzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent. Gyakori az olyan létesítmény, amely lehetséges kapacitásának töredékével üzemel. Az új létesítmények vagy iparterületen, vagy ott jönnek létre, ahol a környezetben nincs védendő épület.

Az öt település vezetékes vízellátása 100%-ban megoldott, ugyanakkor gondot okoz a víz minősége. A csatornával ellátott lakások száma folyamatosan növekvő értéket mutat.

Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók.

Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladatának kell lennie.

A kistérségben kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termálkutak elsősorban idegenforgalmi, rekreációs és kommunális céllal kerülnek hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgálnak.

A kistérség települései rendelkeznek meglévő környezetvédelmi létesítményekkel, illetve a környezetvédelmi feladatok ellátása és a környezetvédelmi tevékenység rendszere adott szinten működik a településeken. A meglévő környezetvédelmi létesítmények a korábbi szabályozásnak megfelelően készültek el, így a bekövetkezett jogszabályi változástól függően a jelenlegi előírások eltérése a meglévő létesítmények felülvizsgálatát és korszerűsítését indokolja.

Az EU csatlakozásból adódóan a környezetvédelmi kérdések kezelése jelentősen felértékelődött. A kistérséget illetően szennyvízkezelés vonatkozásában mentességet kaptunk arra, hogy Mezőtúron 2010-re minimálisan 83%-os értékű legyen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi szintje. Túrkeve már jelenleg is megfelel a számára 2015-re előírt fenti kiépítettségi szintnek. A kistérség 2000 fő alatti települései jelenleg nem szabályozottak, helyesebben fejlesztéseik nem élveznek prioritást. Bizonyos, hogy az NFT-II-ben ez is bekerül valamelyik operatív programba. Kétpó kivételével a kistérség kistelepülései jó kiindulási helyzetben vannak ahhoz, hogy a későbbiekben ne sokkszerű hatást kiváltó fejlesztést kelljen megvalósítaniuk. Kétpó esetében a készülő környezetvédelmi programban már most hosszútávra ütemezni javasolt a kiépítést, ehhez a DECKÖVICE megfelelő támogatási lehetőséget biztosít.

A szennyvízcsatorna építési programhoz kapcsolódva a szennyvíztisztó telepek építése is megindult, így a települések egy részén működik tisztítómű. A meglévő tisztítótelepi kapacitás nagysága és minősége az igénynek és előírásnak részben megfelel, ezért a szennyvíztisztítók korszerűsítése általában szükséges.

A kistérség települések másik környezetgazdálkodási problémája a hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, amelynek megoldása mára a regionális lerakó létesítésével az ISPA program keretében rövidesen teljesülhet. Igen fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítását előkészítő tervezői munkálatok mielőbbi megkezdését.

Veszélyes hulladékok esetén a cél a hulladékkeletkezés megelőzése, illetve a mindenképpen keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. A legjelentősebb veszélyes hulladékot termelő ágazat a térségben az ipar és a mezőgazdaság. Mennyiségénél és veszélyességénél fogva a vegyiparban és a gépiparban keletkező veszélyes hulladékok jelentik a fő környezeti problémát. A térségben Mezőtúr városban működik kórház. Az itt keletkező veszélyes hulladékok égetéssel kerülnek ártalmatlanításra.

A települések területéről az állati hullák (hulladékok) elszállítási és ártalmatlanítási rendszere kialakított és a rendszer működik. Mezőtúron és Túrkevén van állathulla gyűjtőhely, amelyek részben felelnek meg az előírásoknak. Az illetékes állategészségügyi állomással folytatott konzultáció alapján azt javasoljuk a programban, hogy a gyűjtőhellyel nem rendelkező települések számára egy begyűjtőhely létesüljön.

Ma még külön gond a lakossági veszélyes hulladékok kérdésköre. Ezek az elhasznált akkumulátorok, ásványolajok, növényvédőszer maradékok és csomagoló anyagok begyűjtésének hiányosságaiból adódnak. Az ilyen hulladékok nem kerülhetnek a kommunális hulladékba veszélyességük miatt, ezért a kommunális hulladéktól elkülönítve kellene begyűjtésüket megoldani és ártalmatlanításukat biztosítani.

1.3. Térszerkezet, településszerkezet és épített környezet[3]

A statisztikai kistérségek lehatárolását a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet 2004. január 1-jei hatállyal módosította. Az új lehatárolás eredményeként változott Jász- Nagykun-Szolnok megye kistérségi beosztása. A korábbi hat kistérség helyett 2004. január 1-jétől létrehozott új Mezőtúri kistérséggel együtt hét területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozik a 78 megyei település. A Mezőtúri kistérség főbb jellemzőinek, elsősorban a népességének bemutatása a 2001. évi népszámlálási adatok, valamint a 2003. évi statisztikai adatok felhasználásával történt.

A Mezőtúri kistérséggel térszerkezetileg is új, történeti előzmények nélküli területi egység jött létre, amely részben a történelmi Nagykunság területéből válik le (Mezőtúr, Túrkeve), részben pedig más kistérségekből választ le településeket (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás).

A kistérséget alkotó települések évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt jöttek létre, viszont a jelenlegi területi csoportosítás újszerűsége miatt, a létrejött területi egység szerkezeti önállóságának, működőképességének vizsgálatára és az esetleges fejlesztési javaslatok megfogalmazására van szükség.

A kistérség külső szerkezeti kapcsolatát a JNSZ Megyei Közgyűlés által nemrég elfogadott Megyei Területrendezési Terv határozza meg, ezen túl azonban a kistérségnek vannak olyan speciális, helyi adottságai, belső szerkezeti hiányosságai, amelyek önálló kistérségi területrendezési terv készítését teszik szükségessé.

Összegezve az épített környezettel összefüggő problémákat, a kistérség legkritikusabb hiányosságai: a külső közlekedési kapcsolatainak elégtelen szintje, a településhálózat belső egységeinek hiánya (amely összefügg a közúti kapcsolatok hiányosságaival is), a külterületi mezőgazdasági utak rendszerének általános elmaradottsága (ennek egyenes következménye egyrészt az egyes települések külterületi gazdaságinak elszigeteltsége, az egyes településeken belüli külterület - belterületi kapcsolatok ellentmondásossága), a külterületi építmények (majorok, tanyák, stb.) elhanyagolt állapota.

Mindezen hiányosságok jelentkeznek az egyes települések szintjén is, ahol egyéb, a településre jellemző, sajátos problémák is vannak a külterületen és a belterületen egyaránt.

A kistérség egyes települései műemlékekben gazdagok, bár azok jelentős része felújításra szorul, illetve néhány felújítása folyamatban van.

A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében szükséges a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a zöldfelületek növelését, így a fásítást, a parkosítást és a tudatformálást.

1.4. Szerepkörök

A Mezőtúr kistérségi szervezőközpont, de igazából nem tud minden ellátási formát biztosítani, vonzáskörzetébe megyén kívüli települések is tartoznak, ami fordítva is igaz, vagyis a kistérség községei számára a szomszédos megyék fejlettebb városai vonzáskörzet alternatívát jelentenek.

A gazdasági szerepkörök szerint Mezőtúr és Túrkeve gazdasági centrum, ezen belül Mezőtúr működő ipari parkkal is rendelkezik. Mezőtúr közjóléti vonatkozású szerepe is jelentős az egészségügyi ellátásban, igazságügyi szolgáltatásban, minden szintű képzésben.

Az üdülés-idegenforgalom meghatározó települései Mezőtúron, Túrkevén és részben Kétpón találhatóak.

A mezőgazdasági minőségi termelésnek az egész térség helyszíne, de ezek központja Mezőtúr.

A kistérség része az Észak-Alföldi Régiónak. Sajátos térségfejlesztési együttműködés alakult ki a Körös-mentén a szomszédos megyék településeivel.

1.5. Kulturális adottságok és kapcsolatrendszer

Mezőtúr és Túrkeve a kistérség kulturális életének centrumai. Szerepkörük a szellemi és kulturális élet területén kistérségi vonzáskörzetüknél meglehetősen szélesebb hatókörű.

Alkotó művelődési közösségek, művészeti csoportok egész sora ápolja a népművészet hagyományait. A kiállításokon, műsorokon, rendezvényeken, fesztiválokon megjelent – gyakran több tízezer főt kitevő – látogatók száma is jelzi a városok szellemi és kulturális életének kistérségi határokon átívelő szerepét. E vonatkozásban különösen kiemelkedő a Nemzetközi Művészeti Alkotótábor Mezőtúron.

A Túri Fazekas Múzeum főleg a híres mezőtúri fazekasság történetét, fejlődését mutatja be és őrzi. A városban több országosan is elismert fazekast tartanak számon, sokuknak neve és alkotásai külföldön is ismertek.

Az évente megrendezésre kerülő Túri Vásár már a XV. században is híres volt. Ugyancsak jelentős a Fazekas Vásár.

Túrkeve város civil szervezetei és kulturális intézményei rendszeresen szerveznek programokat, amelyek közül a legjelentősebb, az évente megrendezésre kerülő Kevi Napok rendezvény. A népi kultúra hagyományőrzése művészeti csoportokban folyik. A Finta Múzeum a város híres szülötte – Finta Sándor – szobrainak is helyet ad.

A kistérség egyéb településein a falunapok jelentenek kulturális seregszemlét.

Települési könyvtár minden településen működik a körzetben. Mozi csak Túrkevén található, de nem üzemel.

A két városnak többirányú nemzetközi testvérvárosi kapcsolata is van.

1.6. Humán erőforrások[4]

A Mezőtúri kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A kistérségben él a Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának 7,5 %-a. A két városban és a három kistelepülésen összesen 31 ezer fő. A megye hét kistérsége közül ez a leggyérebb lélekszámú. A kistérség népessége jelenleg is csökkenő. A népsűrűség is igen alacsony:

Az egykor gazdag tanyavilággal rendelkező kistérség a tanyavilág felszámolódásával a külterületi népességét gyakorlatilag elvesztette.

A kistérségben a városi népesség aránya 93,6 %. Ez a megye kistérségei közül kiugróan a legmagasabb érték. Így a mezőtúri a legvárosiasabb kistérsége a megyének.

A hét kistérség között a mezőtúri kistérség három kistelepülése a leggyérebb átlagos lélekszámú 671 fővel.

Egy adott település, illetve térség népességszámának alakulását egyrészt a természetes népmozgalmi események (születés, halálozás), másrészt a vándormozgalom (oda-, illetve elköltözések) határozzák meg. Az itt lévő települések népességére is jellemző – a megyeihez hasonlóan – az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol.

A Mezőtúri kistérség lakónépessége a legutóbbi két népszámlálás, tehát 1990 és 2001 között a megyei – 2,3 százalékos – átlagnál háromszor nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal csökkent, és ez a tendencia 2001 után is folytatódott.

Az utóbbi években a terület népességének kor szerinti összetétele a megyei folyamatokhoz hasonlóan a népesség öregedését mutatja. Az öt település népességének korösszetétele és ebből adódóan az átlagéletkora is valamivel kedvezőtlenebb a megyei átlagnál.

2003. év végén az eltartási teher mutatója a Mezőtúri kistérség területén 46, a megyei átlagnál (49) alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy száz felnőtt korúnak 46 gyermek- és időskorúról kellett gondoskodni.

A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben tovább javult, melyet a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése és ezzel párhuzamosan a kevésbé iskolázottak hányadának csökkenése jelez. Az iskolázottság növekedését többek között – a munkavállalással szoros összefüggésben – a fiatalabb korosztályokkal szemben támasztott egyre magasabb iskolai végzettség és szakmai képzettség iránti igény motiválta. A középfokú szakképzés egyre inkább az érettségire épülő képzés felé tolódik el, és folyamatosan emelkedik a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma.

A Mezőtúri kistérség területén élő népesség iskolai végzettsége – a megfelelő korú népességre vetítve – nem tér el karakterisztikusan a megyei átlagtól, amely elmarad az országos átlagtól. A középfokú végzettséget illetően a kistérségek közül kedvezőbb mutató csak a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki kistérségben volt mérhető. A 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 7 százalék volt a térség területén, a megyeitől való lemaradás közel 2 százalékpont.

Az iskolázottság jellemzői a következőkben értékelhetőek:

Óvoda a térség településeinek mindegyikében működik. 2003-ban összesen 18 feladat-ellátási helyen 90 óvodapedagógus biztosította a 962 kisgyermek nevelését.

2003-ban a térség általános iskoláiban összesen 13 – számítógéppel ellátott – feladat-ellátási helyen, 2700 tanuló képzését 250 pedagógus látta el. 129 osztályterem állt a tanulók rendelkezésére, egy osztályra általában 19 tanuló jutott, ez 2-vel kevesebb, mint a megyei átlag. Az általános iskolai tanulók száma hasonlóan az óvodáskorúakéhoz öt év alatt 15 százalékkal fogyott a térségben, a megyében ugyanakkor ennél mérsékeltebben, 5 százalékkal csökkent.

A térség két városában – de különösen Mezőtúron – a középfokú oktatás jelentős múltra tekinthet vissza. 2003-ban Mezőtúron 3 gimnáziumi, és 4 szakközépiskolai, Túrkevén 1-1 ilyen feladat-ellátási helyen összesen – a megye középiskolásainak 11 százaléka – 1822 diák folytat nappali tagozaton tanulmányokat. A tanulók száma öt év alatt a megyei átlagnál (7 százaléknál) dinamikusabban, 17 százalékkal növekedett.

Mezőtúron a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Karán több mint 1400 fő hallgató vesz részt felsőoktatásban, közülük nappali tagozaton 541 fő tanul. Kollégiumi ellátásban 390-en részesednek.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása:

A Mezőtúri kistérség gazdaságilag aktív népessége, tehát a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma 1990-hez képest közel egynegyedével, 11200-ra fogyott. Az inaktív keresők aránya 10,6 százalékponttal növekedett, az eltartottaké pedig 2,7 százalékponttal mérséklődött.

A megye kistérségeinek foglalkoztatottsági mutatói a gazdaság állapotával, fejlettségével összefüggésben különbözőképpen alakultak. A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottsági mutatói a megye kistérségeinél kissé kedvezőtlenebb helyzetet körvonalaznak: a népesség háromtizede tartozik a foglalkoztatottak körébe, és 6 százalékuk vallotta magát munkanélkülinek.

A kilencvenes évek elején bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások alapvetően befolyásolták a népesség gazdasági aktivitását, az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Tizenegy év alatt a foglalkoztatottak száma a kistérségben megközelítően 4900-al fogyott, így 2001-ben 9300 foglalkoztatottat számlált össze a cenzus. Ugyanakkor a munkanélküliek száma tizenegy év alatt – a privatizáció, a nagyarányú létszámleépítések, a gazdaságtalan vállalkozások megszüntetésének következtében – csaknem az ötszörösére növekedett. A társadalmi-gazdasági változások következményei a térséget a megyei átlagnál súlyosabban érintették.

A Mezőtúri kistérség népességének 35 százalékát – 11 ezer főt – kitevő inaktív keresők (főleg nyugdíjasok, járadékosok) száma tizenegy év alatt több mint egyharmadával növekedett.

A térségben az eltartottak – zömében nappali tagozaton tanulók – alkotják a népesség háromtizedét. 9200 fős számuk tizenegy év alatt 15 százalékkal csökkent többek között a népesség korösszetételének változásával összefüggésben.

A körzetben a népesség gazdasági aktivitása települések szerint elég széles sávban szóródik. 2001-ben a 15-74 éves népesség 46,1 százaléka volt gazdaságilag aktív az öt település átlagában. Az alsó érték Mezőhéken volt kimutatható, legmagasabb értéket pedig Kétpó adatai jeleztek, azonban ez sem érte el a megyei átlagot.

A munkanélküliségi ráta – a 2001. év népszámlálási adatokból számítva – 16,5 százalékot tett ki, amely a megyei (14,2 százalékos) átlagnál 2 százalékponttal magasabb. A munkanélküliségi ráták településenként 13-27 százalék között mozogtak.

A megyei munkaügyi hivatalok 2003. decemberi adatai szerint a térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állástalan. A nyilvántartott munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 12,5 a pályakezdők pedig 9,4 százalékos részarányt képviseltek.

A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyeitől és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak 10,3 százaléka dolgozott 2001-ben a mezőgazdaságban, ez az arány 2 százalékponttal magasabb mint a megyei átlag. Az ipar, építőipar szerepe kissé erőteljesebb mint a megyében általában. Ezekben a gazdasági ágakban együttesen a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján a szolgáltatási ágak 52 százalékos hányada 3 százalékponttal alacsonyabb mint a megyei átlag.

A Mezőtúri kistérségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8. vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig diplomás, ez elmarad a megyei átlagtól és a megye többi kistérségéhez viszonyítva középmezőnyt jelent.

A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoportok szerinti struktúrája az előzőekhez hasonló sajátosságokat mutat. A szellemi munkát végző (vezető, értelmiségi, és egyéb szellemi) foglalkoztatottak aránya a Szolnoki és a Karcagi kistérségek után Mezőtúron és körzetében relatíve a legmagasabb. A szolgáltatási jellegű foglalkozásúak hányada 15,3 százalék volt a térségben, ennél kisebbet csak a Jászberényi és a Kunszentmártoni terület adatai jeleztek. A mezőgazdasági foglalkozásúak 5,4 százalékot képviseltek a foglalkoztatottak között, amelynél nagyobb arány a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi területeken volt jellemző.

A kistérségben 2700 fő gazdaságilag aktív népesség számára a lakóhelyen történő foglalkoztatás nem biztosított. Mindez azt jelenti, hogy a térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerő-kereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól.

A Mezőtúri kistérség a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztés térségek csoportjaiba tartozik, és területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősül. 2003-tól a mezőtúri kistérségben Mezőtúr és Túrkeve kivételével mindhárom település kiemelten támogatott, azaz társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és magas munkanélküliséggel sújtott.

A Mezőtúri kistérségben a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra számított összege 2003-ban 360 ezer forint volt, amely a megyei átlag 84 százalékát tette ki. Az egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadó még ennél is nagyobb különbségeket mutat. A térségi átlagot képező 59 ezer forint a megyei 75 százalékának felelt meg.

Az egészségügyi alapellátásban a település méretétől függően felnőtteket, illetve gyermekeket ellátó, vagy vegyes háziorvosi praxisok működnek. Az ilyen típusú szolgáltatást 2003 végén a Mezőtúri kistérségben 13 orvos és 5 gyermekorvos biztosította úgy, hogy házi gyermekorvos a városokban, háziorvosi székhely pedig ezeken kívül még egy településen működött. A 2003. évi adatok szerint a háziorvosi székhellyel nem rendelkező két településen gyógyszertár sem üzemelt. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a térségben 1724 lakos jutott, 135-tel több, mint a megyében általában jellemző. A megye kistérségei közül ebben a körzetben legnagyobb az orvosok – így számított – leterheltsége.

Járóbeteg szakellátást Mezőtúron és Túrkevén vehettek igénybe az arra rászorultak.

A Mezőtúri kistérség fekvőbetegeinek ellátása elsősorban Mezőtúron biztosított. A városban működő fekvőbeteg-gyógyintézetben öt év alatt több mint egyötödével, 163-ra csökkent a kórházi ágyak száma. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak szám 53 volt a kistérségben, 12-vel kevesebb, mint a megyei átlag.

A települési önkormányzatok szociális ellátó tevékenységét az alapellátások megszervezését törvényi előírások szabályozzák. Minden önkormányzat számára kötelező alapellátási forma a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása, ez utóbbi két ellátást a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével többféle módon lehet biztosítani.

A megyében, a lakosság jövedelmi helyzetével, korösszetételével, az egyes településeken az igen magas munkanélküliséggel összefüggésben, különös figyelem kell, hogy irányuljon a szociális ellátásra, a rászorulók támogatására.

2003-ban nappali és szállást adó idősek klubja – összesen 5 – Mezőtúron és Túrkevén üzemelt, teljes kapacitáskihasználtsággal. Az ellátottak aránya a megyeiből – a kedvezőtlenebb korösszetétellel is összefüggésben – 9 százalékot tett ki, ami a népesség részarányánál magasabb. Idősek klubja férőhelyeinek száma ezer 60 éves és idősebb lakosra vetítve a térségben 23 volt, amely 3-mal több, mint a megyei átlag.

A szociális alapellátás körébe tartozó étkeztetést, illetve házi segítségnyújtást 334 fő vette igénybe, a megyei 5,5 százaléka. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó – önkormányzati kezelésben lévő – otthon a térségben Mezőtúron és Túrkevén található. Az intézmények teljes kihasználtsággal működnek.

2003. év folyamán az önkormányzatoktól átlagosan 389 lakos részesedett Mezőtúron és körzetében rendszeres szociális segélyben, a megyei 6 százaléka. Egy év alatt a megyében 3, a térségben 17 százalékkal növekedett a rendszeres szociális segélyezettek köre. Ezen kívül további 7500 fő, a megyei 7 százaléka részesedett különböző – lakásfenntartási támogatásban, átmeneti segélyezésben, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, rászorultságtól függő egyéb pénzbeni és természetbeli – ellátási formában.

1.7. Műszaki infrastruktúra[5]

A kistérség településein az alapvető infrastruktúrák (villamos energia ellátás, földgáz, telefon) kiépítettek, ezek hasznosítási színvonala azonban szórást mutat.

A 209 km belterületi útból 26%, azaz 54 km burkolatlan. Az 1245 km külterületi mezőgazdasági útból 5,2%, azaz 65 km burkolt. Tehát igen jelentős fejlesztések szükségesek az elkövetkezendő években.

A helyközi úthálózatot illetően a települések közötti forgalmat biztosító közúthálózatok állami tulajdonban vannak. A közútkezelő által szolgáltatott információ alapján a 2015-ig terjedő időszakban a Mezőtúr-Szarvas közlekedési út felújítása tervezett. Ezen kívül -a közutak állapot romlása miatt- más közlekedési út felújítási igény is mutatkozik az érintett települések részéről, illetve új nyomvonalon is szükséges közlekedési utat építeni a települések közötti megközelítés biztosítása érdekében.

Lényegesnek tartjuk a Mezőtúr-Szarvas közötti komp kiváltását szolgáló híd-, továbbá a Kétpó-Kengyel közötti alsórendű szilárd burkolatú út-, a Túrkeve-Dévaványa alsóbbrendű szilárdburkolatú út- és végül a Mezőtúr várost elkerülő 46-os főútvonal szakasz mielőbbi kiépítését.

A vasúthálózat vonatkozásában a Budapest-Békéscsaba vasútvonal halad át a térségben, amely Mezőtúr és Kétpó közigazgatási területét érinti 19 km hosszon. A vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését tervezi az állam, amelynek megvalósítására várhatóan 2010-ig sor kerül. A területet érintő Mezőtúr-Orosháza vasútvonal szintén állami tulajdonban van, melynek fejlesztését a vizsgált időszakban nem tervezi a tulajdonos.

Az alsóbbrendű vasúti hálózatokkal kapcsolatos anomáliák ellenére fontosnak tartjuk, hogy legalább megvalósíthatósági terv szintjén kerüljön kidolgozásra a Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás vasúti összeköttetésének megalapozása.

A kistérség településeinek vezetékes ivóvízellátása a korábbi évtizedekben megvalósult, azonban a hálózatok elavultak és elhasználódtak. Az ivóvízminőség szigorodása miatt a hálózatba táplált víz egyes paraméterei nem felelnek meg az előírásoknak, ezért a települések vízkezelésének korszerűsítésével biztosítani kell az előírt vízminőség tartós szolgáltatását.

A Mezőtúri kistérség rendkívül vízérzékeny, amely a természetes vízellátás szélsőséges alakulása, szeszélyessége miatt kedvezőtlen. A csapadékeloszlás egyenlőtlensége miatt a vízbőség idején a víztöbblet elvezetéséről kell gondoskodni, máskor az aszályos időszakban pedig a hiányzó víz pótlását kell megoldani a vízkárok megelőzése érdekében.

A kistérség talajadottsága eredményeként belvízveszélyesnek minősül. A funkcióképesség biztosításához a meglévő hálózat kotrását, iszaptalanítását kell elvégezni a műtárgyak felújításával együtt. A fejlesztés során biztosítani kell a belterületi vízhozam korlátozás nélküli külterületi fogadását, a külterületek tűrési időn belüli mentesítését és törekedni kell a víztöbblet térségen belüli visszatartásáról, tározásáról, valamint hasznosításáról.

A kistérségben jelentős nagyságú (12 000 ha) az öntözésre berendezett terület. Ennek hasznosításához azonban javasolt az öntöző csatornák felújítása.

A kistérség jellemző árvízi létesítménye a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, amely árvízkapun keresztül csatlakozik a Hármas-Köröshöz. A Hortobágy-Berettyó első szakasza Mezőtúr belterületen halad keresztül, ezért a töltések kiépítettsége és állapota, valamint a hullámtér rendezettsége és állapota a lakosság biztonságát valamint a városképet közvetlenül befolyásolja. Az árvízvédelmi töltés erősítését, a töltés magassági hiányok pótlását kell elvégezni a kijelölt töltésszakaszokon. A belterületi hullámtér rendezését -a városképbe illeszkedő módon- szintén szükséges lenne megvalósítani a belterületi szakaszon gyakran kialakuló vízminőség romlás megelőzése érdekében. A rendezésre korábban különböző (5 változat) fejlesztési változatokat vizsgáltak meg az önkormányzat bevonásával, amelyekből kiválasztották a továbbtervezésre és megvalósításra javasolt változatot, amelynek várható költségeit tartalmazza a fejlesztési program.

1.8. Gazdaság[6]

A kistérség gazdasági szerepét az itt előállított GDP értéke jellemzi. A jelenlegi statisztikai rendszerben ilyen adat azonban nem áll rendelkezésre. Modellezésünk alapján a megyéhez viszonyítva a mezőtúri kistérség GDP szerkezete eltér, mivel jelentősebb az ipar- és mezőgazdaság-, ugyanakkor sekélyebb a kereskedelem és szolgáltatás részesedése.

Jász- Nagykun-Szolnok Megyén belül az egyes kistérségek gazdasági súlyát mutatja az általuk előállított GDP volumene. E szerint két kistérség (Szolnoki- és Jászberényi) az összes megyei GDP közel 60%-át állítja elő, a többi öt csak 40%-kal részesedik és ezek közül a Karcagi kivételével mindegyik részesedése közel azonosan 7-8% körüli. Azt is lehetne mondani, hogy a megyében a két gazdaságilag fejlett kistérség mellett van egy feltörekvő és négy stagnáló kistérség. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőtúri is.

A Mezőtúri kistérségben a vállalkozási aktivitás a legalacsonyabbak közé tartozik a megye kistérségei közül.

Más a helyzet az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát illetően, mivel a Mezőtúri kistérség már a középmezőnyben helyezkedik el.

A társas és egyéni vállalkozások aránya is kedvezőtlenebb, mint a megyei átlag.

A vállalkozások ágazati szerkezete karakterisztikusan követi a kistérség adottságait, mivel a mezőgazdasági vállalkozások aránya jóval meghaladja a megyei (6,8%) és messze meghaladja az országos átlagot (3,4%). Ugyanez jellemző az ipari vállalkozásokra is. Mindebből viszont következik, hogy a szolgáltatási szektor részesedése a fordított trendet követi.

A kistérségben az összes működő vállalkozás 84%-a egyéni és csak 16%-a társas vállalkozás.

Az összes vállalkozás 97%-a mikroméretű ( ezen belül 64%-uk önfoglalkoztató ), 2%-uk kisméretű és csak 1%-ot tesz ki a közepes méretű. A mikroméretű vállalkozások gazdasági szerkezetét illetően döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs.

A kistérség társas vállalkozásai vonatkozásában is jellemző, hogy ezek 91%-a mikroméretű, 6%-a kisméretű, 3%-a közepes és csupán egy db nagyméretűnek tekinthető vállalkozás van a kistérségben.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a kistérség fejlődésének alfája és ómegája a vállalkozásfejlesztés minden lehetséges eszközzel történő támogatása, hasonlóan a hat évvel ezelőtt már megfogalmazott komplex gazdaságfejlesztési program szerint.[7]

A vállalkozások térszerkezetét illetően az összes működő vállalkozás 66%-a Mezőtúron, közel 30%-a Túrkevén található.

A kistérség ipari termelése a feldolgozóiparral egyenértékű, ebben azonban ma alig érezteti hatását az élelmiszeripar, egyrészt az EU elvárásoknak megfelelő kialakítások miatt (főleg a húsipar), másrészt méret kategória miatt (50 fő feletti vállalkozások vonatkozásában). Igen jelentős a műanyag és elektromos alkatrész gyártás, valamint a gépipari tevékenység is, melynek nagy hagyományai vannak. Ugyancsak kiemelkedő a ruházati- és faipar. Ez utóbbi tevékenységek folytatása –azok döntő többségében- bedolgozási jellegű.

Az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található. Ezen belül a kistérségre tradicionálisan jellemző fazekasság rohamos tendenciával eltűnőben van.

A kistérség jövőbeni fejlődése szempontjából ez igazán komoly figyelmeztetés arra, hogy mindent meg kell tenni ezen iparág (speciális kézművesség) megmentéséért, különös tekintettel a fejlődés azon pályáira, amelyek az EU-ban a helyi adottságokra építkezést támogatják.

A kitörési pontokat meghatározó prioritást az élelmiszer- illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép-, a fa-, és a fazekas iparban lehet megjelölni.

A jövőt illetően ugyancsak nagy lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlődésének minden eszközzel történő támogatása.

A kistérség jellemzően sajátos ipari jövőképét meghatározó tényező a kézműipar lehet, különösen a fazekasipar és a fafeldolgozás.

Úgy ítéljük meg, hogy a kistérség fejlődésének kulcskérdése a tájökológiai adottságokra épülő gazdaságfejlesztés lehet. Ehhez potenciálisan minden feltétel meg van. Ez egy olyan „szimbiózis, amelyben egyaránt helye van a kulturális vonzásnak, a kézműiparnak és a turizmushoz kapcsolódó mezőgazdasági termékfeldolgozásnak.

A kistérség feldolgozóiparának strukturális átalakítása csak akkor járhat sikerrel, ha az itt megtermelt, illetve előállított termékek helyi feldolgozásával és a piaci értékesítésre való elkészítésével párosul.

Az ágazat kistérségben betöltött gazdasági súlya igen jelentős, különösen Mezőtúron. A becsült GDP szerint ebben az ágazatban működő vállalkozások állítják elő fajlagosan a legnagyobb értéket, a nemzetgazdasági ágak között pedig a második helyet foglalják el.

A mezőgazdaság⁷ adottságai jók a kistérségben. JNSZ megye összes földterületének 12 %-a található itt. A termőterület átlagos aranykorona értéke valamivel jobb a megyei átlagnál.

A mezőgazdasági terület részaránya az összterületből közel 86 %, ami csaknem 16 %-al magasabb a megyei átlagnál. A termőterület közel 97 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A mezőgazdasági területből 89%-ot tesz ki a szántó, amely arányában és minőségében is jelentősen meghaladja a megyei átlagot.

A szántón kívül jelentős a gyep, ugyanakkor a kert, szőlő és gyümölcsös együttes területe nem igazán számottevő. A legtöbb gyümölcsös Mezőtúr és Túrkeve környékén található.

2003-ban a kistérségben 489 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak. Ennek alig 12%-a társas vállalkozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások aránya a kistérségen belül több mint 4%-al meghaladja a megyei átlagot. A társas vállalkozásokon belül a szövetkezetek súlya jelentősen csökkent más vállalkozási formákkal szemben.

Egyéni vállalkozások megyéhez viszonyított aránya vonatkozásában is hasonló trend figyelhető meg. Azaz az átstrukturálódott mezőgazdaság súlya még ma is igen jelentős a kistérségben.

A földhasználat módját illetően megállapítható, hogy a társas- illetve egyéni vállalkozók közel 50-50%-át használják a termőföldnek, ugyanakkor jellemző a rendkívül kis birtokméret. A 2000. évi mezőgazdasági összeírás adatai szerint az egyéni vállalkozók több, mint kétharmada 1 ha vagy ez alatti területen gazdálkodott. Jóllehet a birtokkoncentráció bizonyos jelei tapasztalhatóak, igazi áttörés a mai napig nem következett be.

Az Alföld részeként a kistérség szélsőséges időjárási viszonyai –egyidejűleg van jelen az aszály és a belvíz- ellenére is igen jelentős mezőgazdasági területnek számít.

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett birtokszerkezeti és földtulajdoni változások ellenére a termelésszerkezet nem, illetve minimális mértékben módosult. A vetésterület nagy részén a gabonafélék dominálnak. Ezek közül kiemelkedő helyen szerepel az őszi búza, ugyanis ez a vidék az acélos búza egyik fő termőterülete. Jelentős az árpafélék /őszi, tavaszi/, a kukorica-, a rizs-, a lucerna, valamint az ipari növények termesztése is. Cukorrépát csak kis területen termelnek, leginkább a gazdasági szervezetek. A két alapvető szektorban termelt növények megoszlása területarányos.

Az áru-növénytermesztésben a termelők nagy része, így továbbra is azon növénykultúrák termesztését helyezi előtérbe, melyek esetében a kézi munkaerőigény minimális és a ráfordítások alacsonyak, mivel a nagymértékű tőkehiány nem teszi lehetővé a fejlesztésekhez szükséges saját forrás megteremtését.

A kistérség gazdálkodói az átlagosnál jobban ki vannak téve az egyre gyakrabban bekövetkező rossz időjárási körülmények káros hatásainak /belvíz, aszály/.

A megye vetőmagtermesztő területének 17,6 %-a a kistérségben található. Vetőmagtermesztést elsősorban a tőkeerősebb, nagyobb földterületet használó, korszerűbb gépesítéssel rendelkező és öntözésre berendezkedett gazdálkodók folytatnak.

A Mezőtúri kistérségben a szántóterület közel 4 %-án folytatnak a gazdálkodók zöldségtermesztést, ez valamivel magasabb a megyei 3 %-os értéknél. A zöldségtermesztés elsősorban a kisgazdaságokban folyik, hiszen ennek az ágazatnak a kézi munkaerőigénye jóval meghaladja az egyéb szántóföldi kultúrákét.

A kistérségben található a megye gyümölcs ültetvényeinek 13,4 %-a. Gyümölcstermesztés döntően Mezőtúron és Túrkevén jellemző. Az ültetvények egy része elöregedett, örvendetes azonban, hogy az elmúlt évek ültetvénytelepítési támogatása révén az új telepítések száma növekedett. A termelők szövetkezése e téren alig indult el, egy-egy termelő pedig tőkehiány miatt nem tud nagyobb volumenű beruházásba fogni. Megoldásnak ígérkezik, hogy a termelők többsége más megyében már működő TÉSZ, BÉSZ szerveződésekhez kíván csatlakozni. Ez az értékesítési problémáinak megoldása érdekében is célszerűnek látszik.

JNSZ megye az ország második legfátlanabb megyéje. A kistérségben ez a mutató a megyei aránynál is rosszabb. Ahhoz, hogy a kistérség felzárkózzon a megyei átlaghoz a jelenlegit meghaladó területen válna szükségessé erdőtelepítés. Ennek fontossága a táj és természetvédelemben, az egészséges környezet megteremtéséért és a termőföld hasznosítás új struktúráinak kialakítása miatt is rendkívül fontos feladat.

A kistérségben természeti adottságaiból és mezőgazdasági hagyományaiból adódóan az állattenyésztés meghatározó ágazatnak számít. Az ezzel foglalkozók helyzetét azonban nagyban befolyásolja az állattenyésztési termékek piaci pozíciója, a méretgazdaságossági kérdések és a fajta kérdés illetve a tartástechnológia korszerűsége.

Az elmúlt években ezen tényezők kedvezőtlenül változtak, s ez negatívan befolyásolta az állattenyésztés jövedelmezőségét. Minden állattenyésztési ágazatban állománylétszám csökkenés figyelhető meg, amely minden fenti tényező valamilyen mértékben szerepet játszott. Emiatt jelenleg is zajlik az állattenyésztés szerkezeti átalakulása amelyre jellemző, hogy egyre többen szűkítik vagy szüntetik meg állattartó tevékenységüket, különösen jellemző ez a kisgazdaságokra. A talpon maradtak pályázatokkal és utolsó tartalékaik felhasználásával igyekeznek megfelelni az egyre szigorodó előírásoknak. Az egy-két állatot tartó kisgazdaságok sorra megszűnnek, csak lassan alakulnak ki az egy állatfajból több állatot tartó nyugati típusú gazdaságok.

A Mezőtúri kistérségben igen fontos fejlődési lehetőség rejlik a turizmusban[8], mivel kedvező turisztikai adottságokkal, de jórészt helyi és regionális vonzerőt jelentő turisztikai termékekkel rendelkező terület.

Úgy ítéljük meg, hogy további nagy fejlődési pályát jelenthet a kistérségben az egészségturizmus- ezen belül is a gyógyturizmus- és olyan természetközeli turizmusformák, mint az aktív-, illetve a falusi turizmus feltételeinek megteremtésére irányuló stratégia valóra váltása.

A Mezőtúri kistérségben 791 olyan vállalkozás működik, amely a kereskedelemben illetve a gazdasági szolgáltatatások területén végzi munkáját. Ennek döntő hányada egyéni vállalkozás. Tény, hogy ezek döntő hányada kereskedelmi egyéni vállalkozás.

A kistérségben 429 db kiskereskedelmi üzlet található ( 7%-a a megyei értéknek), amely abszolút értékében a legalacsonyabb, viszont az 1000 lakosra jutó egységek számát tekintve nem a legkedvezőtlenebb.

A kistérségben is hasonló a helyzet, mint a megyében. A kereskedelmi egységek szerkezete és minősége vonatkozásában igen jelentős eltérések vannak. Az állapítható meg, hogy Mezőtúr e vonatkozásban is központi szerepet tölt be az utóbbi néhány évben.

A gazdasági szolgáltatások körét illetően is folyamatos tevékenységkör bővülés figyelhető meg, ugyanakkor jellemző bizonyos stagnáló hiányszolgáltatások köre is (pl. cipész, szabó stb.). Más vonatkozásban a szolgáltatási szektor teljesen átstrukturálódott. Az új eszközök beszerzését követően a márkaszerviz tevékenységek meghatározóvá váltak, ugyanakkor az általános jellegű javító szolgáltatások köre beszűkült. Megjelentek merőben új szolgáltatási tevékenységek az ingatlan és biztosítási ügyletekkel összefüggésben. A kilencvenes évek óta gondnak látszik a települési kereskedelmi bank hálózatok fióksűrűségének alacsony szintje.

A gazdasági jellegű, de közszolgáltató szféra (földgáz, villamos energia, víz, lakossági szilárd hulladék, szennyvíz, kommunikáció) minden településen differenciált szinten ugyan, de megoldottnak tekinthető az egyes területek monopol viszonyai ellenére.

1.9. Eszköz és intézményrendszer

2004-től a Magyarországi támogatási rendszer a korábbival szemben jelentősen megváltozott.

Erre a gyökeres változásra jellemző egyrészt, hogy az EU csatlakozást követően a korábbi előcsatlakozási alapokat az EU támogatási rendszere váltotta fel. Másrészt megmaradt, de átalakításra került a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. Azon intézkedése, miszerint a viszonylag fejletlenebb területek felzárkóztatására és fejlesztésére hazai központi költségvetési forrást biztosít, amelynek jelentős hányada regionális szintű decentralizált és összevont célelőirányzatokban került meghatározásra.

2004-ben a 64/2004 (IV. 15.) Kormányrendelet szerint a kedvezményezett kistérségek három típusa különült el, mely szerint a Mezőtúri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztési térségek csoportjaiba tartozik, ezért területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősül, de nem tartozik az ország 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé.

Vidékfejlesztési vonatkozásban ugyancsak lényeges, hogy a kistérség települései közül Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó és Mesterszállás kedvezőtlen adottságú területnek minősül.

A kistérség fejlődése szempontjából nagyon lényeges az EU támogatások minél hatékonyabb felhasználása, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) hasznosítása.

Az EU támogatási források mellett igen fontosak a hazai támogatási rendszer fejlesztési célú forrásszerzési lehetőségei is, amelyek egy része csak 2007-ig maradhat fenn, bizonyos ma még nem tisztázott előirányzatok minden bizonnyal hosszabb távon is lesznek, de csak abban az esetben, ha megfelelnek az EU támogatási rendszerére vonatkozó irányelveknek.

A decentralizált alapok szerkezetét átstrukturálták, több alap összevonásával és megyei szintről regionális szintre helyezésével hozták létre a Terület és Régiófejlesztési Célőirányzatot (TRFC). Ez az alap forrásait tekintve igen jelentős. Decentralizáltan működik még a Nemzeti Közművelődési, Könyvtár Hálózat Fejlesztési Program (KÖKÖNCE), a Települési Hulladék Közszolgáltatás Fejlesztése (TEHU) és végezetül a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat. Mindezek ma több szempontból is fontosak lehetnek a kistérség fejlődése szempontjából.

A Mezőtúri kistérség ez évben jött létre két kisváros és három kistelepülés összefogásával. Mezőtúri székhellyel működik a Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás. A társulás munkáját két főállású alkalmazott segíti.

Mezőtúron TOURINFORM Iroda működik. Fejlesztések vonatkozásában nélkülözhetetlen partner a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.

A vidékfejlesztés katalizátorai a falugazdászok.

A munkanélküliek ellátását, munkába segítését és képzését a megyei munkaügyi központok kirendeltségei végzik, amelyek a kistérség vonatkozásában Mezőtúron, Kunszentmártonban és Szolnokon találhatóak. Ez elég problémás megosztottságot jelent. Bizonyosan célszerű volna újragondolni ennek a hálózatnak a területi struktúráját.

A kistérség jó kapcsolatban van a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanáccsal és annak munkaszervezetével, valamint a Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési Irodájával.

Jók a kapcsolatok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállakozásfejlesztési Alapítvánnyal és a Megyei Gazdaságfejlesztő Kht-val.

A megye számos fejlesztési koncepcióval és programmal rendelkezik, melyek bővelkednek kistérségi és települési fejlesztési elképzelésekkel. A Mezőtúri kistérség ma még nem rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal. Jelen program megalkotása az egyik legfontosabb fejlődési lehetőségeket kijelölő dokumentum, amelyre további programokat kell és szükséges felfűzni, döntően operatív jelleggel. Fontos, hogy az öt település többsége elkészítette településfejlesztési koncepcióját, valamint készülnek a környezetvédelmi programok.

1.10. SWOT analízis

A Mezőtúri kistérség erősségeit és gyengeségeit, mint belső adottságokat mutatjuk be a fejlődés stratégiájának megalapozása céljából. Ugyanakkor feltárjuk –döntően támogatási forrásszerzés kategóriáiként- a külső lehetőségeket és megvizsgáljuk azokat a veszélyeket, amelyek a fejlődés korlátait jelenthetik.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

▪Kedvező természeti adottságok, viszonylag romlatlan természeti környezettel- és védett természeti értékekkel;

▪Kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedés fővasútvonallal és főútvonallal, észak-déli tranzit

szereppel;

▪Folyóvizek által alkotott zöldfolyosó, természetvédelmi területekkel és gazdag holtágrendszerrel;

▪Erős identitástudat, kötődés és az együttműködés kezdeti jelei;

▪Gyógyvíz minősítésű termálvízkincs;

▪Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományokkal és külterületi gazdasági bázisokkal;

▪Jelentős feldolgozóipari kapacitások és az ipari termelés hagyományai;

▪Ipari Park;

▪Kiépített humánszolgáltatások, iskolavárosi jelleg középfokú oktatási intézményi kínálattal és főiskolai központi szerepkörrel;

▪Speciális és hagyományos túri fazekasság;

▪Meghonosított, visszatérő kulturális kínálat és művészeti rendezvények;

▪Jelentős építészeti- és kultúrális örökség;

▪Mezőtúr, mint fejlődést generáló kistérségi központ széleskörű szolgáltató bázissal;

▪Kibontakozó civil szféra;

▪Település szintű fejlesztési elképzelések;

▪Külső, belső elérhetőség alacsony színvonala és a települések vasúti összeköttetésének hiányosságai, beleértve a településközi kerékpárút hiányát is;

▪Ár-, belvíz- és aszály veszélyeztetettség;

▪A Hortobágy-Berettyó mezőtúri szakaszának elszennyeződése és a holtágak rehabilitációjának hiánya;

▪Mozaikos szerkezetű mezőgazdasági földterület;

▪A tanyavilág felszámolódása és a többi külterületi infrastruktúra romló állapota;

▪Alacsony megtartóképesség;

▪A gazdaság kedvezőtlen szerkezete, kis birtokméret, alacsony jövedelmezőség- és foglalkoztatás képesség;

▪Alacsony vállalkozói aktivitás, sok kényszervállalkozás;

▪Az ipari park alacsony színvonalú hasznosítása;

▪A termálvízkincs nem kellő és komplex hasznosítása;

▪Nem működő élelmiszeripari kapacitások;

▪Nem kellően hasznosított iparterületek;

▪A volt mezőtúri laktanya hasznosításának megoldatlansága és a Kilián lakótelep állapotromlása;

▪Környezetszennyezés- és balesetveszély növekedése Mezőtúron a 46-os főút elkerülő szakaszának hiánya miatt;

▪Alacsony színvonalú tőkevonzó képesség;

▪Képzett és fiatal munkaerő elvándorlása;

▪Jelentős számú inaktív lakos, magas munkanélküliség, nem piacképes képzettség, elöregedő lakosság;

▪Súlyosbodó szociális- és morális problémák, a cigányság társadalmi problémáinak növekvő hatása;

▪Alacsony erdősültség;

▪Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények romló műszaki állaga;

▪Humán típusú kötelező önkormányzati feladatok ellátásának nehézségei;

▪Együttműködési hajlandóság alacsony szintje a települések között és a helyi gazdaságban;

▪Információ és információáramlás hiányosságai;

▪Korlátozott saját fejlesztési forrás és alacsony adszorpciós képesség;

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

▪Megközelíthetőségi viszonyok korszerűsítése;

▪Árvíz- és belvízvédelmi infrastruktúrák fejlesztése;

▪Agrár és vidékfejlesztés, különös tekintettel a vizes táj előnyeinek sokoldalú hasznosítására és az erdőfelületek növelésére;

▪A rizs, zöldség és gyümölcstermesztés tájökológiai fejlesztése;

▪Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése, különös tekintettel a vetőmagfélék- illetve a zöldségfélék termelésére alapozott teljes körű feldolgozás és értékesítés feltételeinek megteremtésére;

▪A szomszédos térségekkel idegenforgalmi, turisztikai hálózat kiépítése;

▪Környezetvédelmi problémák kezelése;

▪Vállalkozásfejlesztés és ipari park hasznosítása;

▪Munkahelyteremtés;

▪Termálvizkincs hatékonyabb hasznosítása;

▪Adatbázisok és információsrendszerek korszerűsítése;

▪Oktatás-, egészségügy-, szociális- és kulturális intézményrendszer infrastruktúrájának fejlesztése;

▪Képzési struktúra és a minőség fejlesztése;

▪EU ismeretek oktatása közép és felsőfokon;

▪A tudásalapú társadalom és a gazdaság változó igényeihez való alkalmazkodás;

▪Tájspecifikus turisztikai adottságok hasznosítása;

▪Építészeti örökség védelme és kulturális hagyományok ápolása;

▪Adszorpciós képesség növelése;

▪Együttműködési hajlandóság fokozása;

▪Kistérségi marketing akciók;

▪A fejlődéshez szükséges programozási dokumentumok kidolgozása;

▪Nehezen hozzáférhető EU és hazai támogatási források;

▪Nem növekszenek a speciális ismeretek;

▪A megközelíthetőségi viszonyok korszerűsítése időben eltolódik;

Az ipari park hasznosítása nem javul;

▪Termálvízkincs idegenforgalmi hasznosítására továbbra sem lesz pályázati lehetőség;

▪Vállalkozói hajlandóság nem javul, a jövedelmek nem növekednek;

▪A saját fejlesztési források volumenei stagnálnak, az abszorpciós képesség nem javul;

▪A megtartóképesség tovább romlik, a kistelepülések kiüresednek,

▪A munkahelyek száma nem növekszik, a demográfiai feszültségek megoldatlansága és tendenciózus felerősödése folytatódik;

▪Szésőséges időjárási viszonyok hatása növekszik;

▪Együttműködés helyett rivalizálás alakul ki a települések, kistérségek között;

▪A felerősödő regionalizmus miatt nem összehangolt és párhuzamos fejlesztések;

▪A termőtalajok másodlagos szikesedésének továbbterjedése;

▪Tájhasznosítási váltások és módok elterjedésének nehézségei;

▪A fejlődés programjai nem kerülnek kidolgozásra;

2. Fejlesztési stratégia

A Mezőtúri kistérség településeinek távlati fejlesztési céljait, prioritásait, majd megvalósítható konkrét programjait a SWOT analízis alapján tudjuk feltárni. Ebben az értelemben a legkedvezőbb fejlődési irány az, amely a térség erősségeit és lehetőségeit maximálisan hasznosítja, illetve a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek kiküszöbölésére törekszik.

2.1. Forgatókönyvek

A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis alapján két lehetséges fejlődési forgatókönyv tárható fel. Az első a megosztott-, a második pedig egy koncentráltabb fejlődésre épít.

1. A megosztott fejlődés forgatókönyve

Ennek a lényege, hogy a fejlesztések nem tervezettek, hanem inkább esetlegesek. A támogatási forrásokhoz való jutást a pályázati lehetőségek és a saját erő megléte határozza meg. Ebben az esetben nem érhető tetten a hosszú távú és a partnerségen alapuló összehangoltan tervszerű kistérségi fejlődés.

A gazdaság ugyan fejlődik, de a Mezőtúri Ipari Park teljes körű hasznosítása nem történik meg. Jelentős és kihasználatlan gazdasági célú ingatlanok hasznosítása nem történik meg.

A képzési kínálat részlegesen nő minden szinten, gyakorlat-orientáltabbá válik, próbál igazodni a piaci igényekhez. Néhány alsó- és középfokú oktatási intézmény korszerűsítése megtörténik, kísérlet történik a térségi képzési központ létrehozására, de ez nem vezet teljes sikerre. A távoktatás és a távmunka nem gyökeresedik meg a kistérségben.

A kistérségben megvalósulnak a szociális infrastruktúra korábban jelzett fejlesztései, a további igények kielégítésére már nincs mód. Létrejön és működik az egészségügyi társulás. A sürgősségi ellátás és az ügyeleti rendszer megvalósul, a rendelők korszerűsítése elmarad.

A közlekedési elérhetőség némileg javul. Néhány vállalkozás kiemelkedő sikereket ér el, beruház és fejlődik. A kényszervállalkozások aránya nem csökken. Megmarad a szolgáltatási szektor dominanciája, ami fokozza a munkaerő hasznosításának jelenlegi részlegességét és kiegyensúlyozatlanságát. A munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség a fiatal képzett munkaerő elvándorlása növekszik. A térszerkezeti különbségek tovább fokozódnak.

A mezőgazdaságban módosul ugyan a művelési ágak szerkezete, de ebben nem lelhető fel a környezetbarát, fenntartható fejlődés vizes élőhelyek hasznosításának vonulata. A hungarikumnak számító rizs ágazat változatlanul nem bontakozik ki. A térségben lévő feldolgozó kapacitások továbbra sem szolgálják teljes körűen a feldolgozottsági fok növelését. Az agrár és vidékfejlesztési támogatási források elnyerésének volumene nem növekszik.

Az idegenforgalomban sem hasznosul kellő képpen sem a táj nyújtotta sajátos és egyedül álló adottság. Nem történik meg a Hortobágy-Berettyó és a holtágak rehabilitációja. A termálvízkincs hasznosítása továbbra sem hoz áttörő eredményt. Bővülnek ugyan a szálláshelyek és szolgáltatások, de csak alacsony szintű színvonal emelkedés figyelhető meg. Néhány százalékkal nő a térségbe látogató turisták száma, tartózkodási ideje és pénzköltése. A szezon meghosszabbítása nem valósul meg. Elmaradnak a biztonságot szolgáló fejlesztések.

A roma programok megvalósítását kiemelten támogatja az EU és a kormány, így ezen a területen bizonyos fejlődési előjelek figyelhetőek meg.

Az információáramlás és a kistérségi adatbázis létrehozása továbbra sem megoldott. Az elvándorlás nem mérséklődik, így akkuttá válik a generációváltást megalapozó képzett munkaerő hiánya.

A partnerségek helyett a kiszámíthatatlan regionalizációs hatások erősödnek fel és fokozódik a települések közötti rivalizáció, különösem Mezőtúr és Túrkeve városok között. A többcélú együttműködésben rejlő racionalizálási lehetőségek nem hasznosulnak a települések önös érdekei miatt. A két város fejlődik, a kistelepülések elmaradása fokozódik, azaz ennek a fejlődésnek igazából kistérségi kihatásai nincsenek. A települések jelenlegi súlyos differenciáltsága megmarad és e miatt nem sikerül a kistérséget körülvevő fejlődő centrumokkal való együttműködési lehetőségek hasznosítása.

2. Egy koncentráltabb fejlődés forgatókönyve

Ez a forgatókönyv már kísérletet tesz a hosszú távú- és a térségi gondolkodás előnyeinek kezelésére. Lényeges, hogy megpróbál építeni az együttműködésre több-kevesebb sikerrel. Erre a fejlődésre még mindig jellemző az aktuális pályázati forrásoktól és a saját erő biztosításának mértékétől függő kibontakozási lehetőség. Talán ezért is nem tudja következetesen, a sajátos táji környezetre építhető fejlesztési elképzelések mindegyikét valóra váltani.

A fenntartható terület-, a gazdaság-, és a vidékfejlesztés bizonyos vonatkozásaiban pozitív előrelépések történnek meg, de ezekre jellemző, hogy hatásuk nem integrált, hanem csak egy-egy részterületet érint, azaz nem érvényesül az egyes fejlesztések térségi multiplikátor hatása. A különböző típusú fejlesztések között szinergikus kapcsolat nem jellemző. Emiatt egy megosztott a fejlődés valósul meg komplex hatások nélkül, ezért a felzárkózás más fejlettebb térségekhez csak és kizárólag részleges lehet.

A környezetvédelmi- és az elérhetőséget javító fejlesztések igen erősen hatnak a helyi gazdaság fejlődésére és ez bizonyos vonatkozásban fordítva is igaz. A megközelítési viszonyok fejlesztésének további igen lényegi hatása abban rejlik, hogy elősegíti a határok kitágítását, azaz a partnerség feltételeinek megteremtését.

A humán infrastruktúra és ezen belül a képzési-, egészségügyi- és szociális fejlesztések növelik a lakosság életminőségét, élettartamát, amely számtalan hatással bír, de ezek közül a képzett munkaerő megtartása kulcsfontosságú.

A településkép javítása nem csak az idelátogatók miatt fontos, hanem pozitívan befolyásolja az itt élők megélhetési esélyeit és az identitástudat erősítését. Az itt gyökeret verő, fiatal- és szakképzett munkaerő a jövő záloga lehet, amely megalapozhatja a versenyképesség fokozásával az életminőség javulását.

A többcélúság kiterjesztése és a civil szervezetek önkormányzati feladatok végrehajtásába való bevonása a racionális fejlődés fontos mérföldkövévé válhat. A közösségfejlesztés szintén hozzájárul a települések összefogásának erősítéséhez és fejlődésük elősegítéséhez.

A képzettségi szint növelése a többszintű adottságokra alapozva generálja a fejlődést és minden egyéb lehetőség hasznosításával diákvárosokból, diák térség jöhet létre.

A cigány programok folytatása, főként Mezőtúron és Túrkevén segítheti e zömében hátrányos helyzetű réteg beilleszkedését, a társadalmi feszültségek csökkentését.

Az kistérség településeinek, valamint a szomszédos több régiót átívelő együttműködések való váltása a fejlődés meghatározó fontosságú tényezője.

2.2. Célpiramis

Jövőkép

Átfogó célok

Humán-, gazdasági-, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése

Prioritások

I.

Adottságokra alapozott gazdaság

fejlesztés

III.

Humán

erőforrások

fejlesztése

II.

Agrár- és vidék-fejlesztés

V.

Együttműködések erősítése

IV.

Környezet fejlesztés

V.1.

Térségek közötti és

többcélú

együttmű-

ködési lehetőségek

fejlesztése

III.1.

Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése

II.1.

Agrárfejlesz-

tések és a feldolgozott-

sági fok növelése

I.1.

Gazdaság és vállalkozás

fejlesztés

IV.1.

Infrastrukturális fejlesztések

S A

T L

R P

I.2.

Turisztikai vonzerők fejlesztése

és a fogadóké-

pesség javítása

IV.2.

Környezetvédelmi fejlesztések

A R

T O

É G

G R

I A

IV.3.

Épített- és táji örökség védelme

A M

I O

A fentiek szerint egy remélt kistérségi jövő az ÉLHETŐ– KIEGYENSÚLYOZOTT – EGYÜTTMŰKÖDŐ jelzőkkel prognosztizálható.

ÉLHETŐ, mert fejlődése és felzárkózása érdekében megteremti a többelemű, egymás lehetőségeit segítő kapcsolatokat Mezőtúr, valamint Túrkeve irányában úgy, hogy hasznosítja Mezőtúr központi-, és Túrkeve hídfőállás jellegű lehetőségeit a szomszédos térségek közötti együttműködésben. Ezzel egy kisvárosias- kistérségben újszerű kapcsolatok épülnek ki a két város és a három kistelepülés között.

KIEGYENSÚLYOZOTT, mert fontosnak tartja a speciálisan egyedül álló természeti adottságaiban rejlő lehetőségek hasznosítását, az idegenforgalomban meglévő potenciálok bővítésével, a mezőgazdaságban, újabb iparágak meghonosításával, mindezekkel megteremtve a társadalmi fejlődés által kínált multiplikatív lehetőségeket.

EGYÜTTMŰKÖDŐ, mert fontosnak tartja a partnerség megteremtését, nyit a kistérség határain túlra és rendezi a többcélú, egyenlő esélyeket biztosító belső együttműködéseket a fenntartható fejlődés figyelembevételével, az élethosszig tartó tanulás eszméje alapján.

A kistérség jövőképe stratégiailag négyszintű rendszerben realizálható. A „megálmodott” jövőkép, átfogó célokon keresztül - 1. szint; Prioritásokon (rangsorolt stratégiai célok) – 2. szint; stratégiai alprogramok – 3. szint; intézkedések (operatív programok) – 4. szint szerint vezethet eredményes és kitűzött fejlődési pályára.

A kistérség prominens személyiségeinek, a program kidolgozásában közreműködő szakértőknek, valamint az egyes ágazatok meghatározó szereplőinek (mintegy 80 cég és intézmény) operativitási szempontból is kinyílvánított véleménye alapján készült el a célpiramis.

A jövőkép valóra váltása az átfogó célok teljesülésével lehetséges. A véleményt formálók kategórikusan és egységesen jelöltek meg egy specifikus célrendszert. Ebben helyet kapott a humán-, gazdasági-, infrastrukturális potenciálok fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése, az életminőség lehetséges javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése, mert szinte mindenki úgy ítélte meg, hogy ezen célok komplex érvényesítése döntő fontosságú lehet az új kistérség fejlődésében.

Az átfogó célok stratégiai célok rangsorolt rendszerében válthatóak valóssággá, az az a prioritások segíthetnek egy fejlődési pálya leírásában a valóság szintjén. Úgy ítéltük meg, hogy öt prioritás állítható fel – figyelemmel a több szintű hazai programrendszernek történő megfelelés és a kistérségi specialitások figyelembevételére – ezek: az adottságokra alapozott gazdaság fejlesztés; az agrár- és vidék-fejlesztés; a humán erőforrások fejlesztése; a környezet fejlesztés és az együttműködések erősítése. A prioritások mint minden esetben csak és kizárólag egymás mellé helyezhetőek el, mivel igen bonyolult és komplex a közöttük meglévő összefüggés rendszer.

2.3. Stratégiai alprogramok és intézkedések

Stratégiai alprogramok

Intézkedések

I.1.

Gazdaság és vállalkozás fejlesztés

I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése

I.1.2.

Vállalkozói potenciál növelése

I.1.3.

Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása

I.2.

Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása

I.2.1.

Egészség-gyógy

turizmus fejlesztése

I.2.2.

Aktív turizmus fejlesztése

1.2.3.

Kulturális turizmus fejlesztése

1.2.4.

Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása

II.1.

Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése

II.1.1.

Az agrár ágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése

II.1.2.

Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása

II.1.3.

A rizságazat fejlesztése

II.1.4.

Erdősítés

III.1.

Meglévő humán feltételek korszerűsítése

II.1.1.

Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

II.1.2.

A tudás alapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása

II.1.3.

A főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése

IV.1.

Infrastrukturális fejlesztések

IV.1.1.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

IV.1.2.

Vízkár elhárítás

IV.1.3.

Vízminőség javítás

IV.1.4.

Külterületi nfrastruktúrák fejlesztése

IV.2.

Környezetvédelmi fejlesztések

IV.2.1.

Szennyvízelvezetés, tisztítás

IV.2.2.

Veszélyes hulladékok kezelése

IV.2.3.

Szelektív hulladék gyűjtése feltételeinek megteremtés

II.1.5.

Vízfolyások és holtágak rehabilitációja

IV.3.

Épített és táji örökség védelme

IV.3.1.

Épített értékek védelme és fejlesztése

IV.3.2.

Tanyafejlesztés

IV.3.3.

Település rehabilitáció

V.1.

Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése

V.1.1.

Humán feladatok kistérségi szintű ellátása

V.1.2.

Kistérségi adatbázis létrehozása

V.1.3.

Térségi együttműködések kezdeményezése

Jelen dokumentum az újonnan létrehozott Mezőtúri kistérség első és egyben komplex területfejlesztési stratégiai programja. A program kidolgozását, a programozást megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás elkészítése. Ezt követően került kidolgozásra a kistérség fejlesztési stratégiája, melyet a SWOT-analízis alapozott meg. Ebben elemeztük a kistérség erősségeit és problémáit, lehetséges kitörési pontjait és a fejlődését fenyegető veszélyeket. Ez alapján került kidolgozásra a célpiramis, mely kijelölte a fejlesztés célrendszerét és megfogalmazta a javasolt fejlesztési stratégiát.

A stratégiai program célkitűzése egyrészt, hogy megalapozza egy második programozási körben készülő operatív program feltételrendszerét. A stratégiai alprogramok intézkedéseiből kerül majd kiválasztásra az operatív programok köre. Másrészt a stratégiai program fontos célja elősegíteni a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását a kistérség fejlesztése érdekében.

A stratégiai program egységes szerkezet szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása és monitoringja.

A stratégiai program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, az az megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vadenecum), és az Európai Bizottság 3. számú módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. A stratégiai program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül a Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjainak feleltethető meg.

A stratégiai program az EU elvárásokon túl ugyancsak megfelel a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is.

A stratégiai program időtávja rövid- és közép- és hosszútáv, azaz 2004-2006 között és 2007-2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan fogalmaz meg a kistérség célkitűzéseinek elérését szolgáló stratégiai intézkedéseket.

A kidolgozott stratégiai alprogramok között szoros kapcsolat fedezhető fel, mivel közöttük komplex kapcsolati háló van.

A stratégiai program végén található az ütemterv, az intézkedések és a települések közötti kapcsolati háló, valamint a megvalósítás mechanizmusa.

Jelen összefoglalóban részletesen nem mutatjuk be az alfejezetben összegzett stratégiai alprogramokat és azok intézkedéseit, amelyeket a fejlesztési program dokumentum tartalmaz.

A programot készítő szakértői gárda[9]a prioritásokat 8 stratégiai alprogram segítségével javasolja valóra váltani.

A nyolc stratégiai alprogramot – az alulról történő építkezés elve alapján- további 28 intézkedésben jelenítettük meg, amelyek egyrészt teljes körűen szinkronizálnak az NFT jelenleg ismert operatív programjaival, másrészt kistérségspecifikusak. Ez alapján a szinkronizáció és a komplexitás egyaránt jellemzi a fejlesztési stratégiát.

2.4. Társadalmi, gazdasági, környezeti hatások

A koncentráltabb fejlesztési forgatókönyv megvalósulása esetén a kistérség a Körös-Maros Euró Régió dinamikusan fejlődő részévé válik. Ebből adódóan szoros kapcsolati hálót épít ki a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő, közvetlen szomszédos területekkel – elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel is, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonatkozásában. Ehhez a megközelíthetőségi viszonyok tudatos és összefogások alapuló fejlesztése valósul meg.

Elkezdődnek a Hotrobágy-Berettyó-főcsatorna az ár- és belvíz-mentesítési munkálatai és a vízminőség rehabilitációja, amelynek következtében beleértve a holtágakat is jelentős zöldfolyosók alakulnak ki. Elkezdődik egy nagyléptékű és többcélú erdősítési program. A vizes kistáj komplex és fenntartható hasznosításával, a természeti és épített környezet védelmével egy egyedülállóan markáns szépségű kistérség jön létre. A vizes táj gazdasági hungarikuma, a hazai rizs imázsa megerősödik.

A településközi és a településeken belüli összekötő úthálózat korszerűsítése megvalósul, ezért javulnak az elérhetőségi viszonyok, növekszik a vállalkozói hajlandóság, lesznek tőkebefektetések, az az kiegyenlítetten harmonikus fejlődés valósul meg. Ennek eredménye, hogy növekszik a munkahelyek száma, tehát áttörés következik be a megtartóképesség javulásában. Esély alakul ki a közúti kapcsolatok mellett a hiányzó helyi vasúthálózat kiépítésének megalapozására is. A Szolnok- Tiszató Euro Velo részeként tovább fejlődik a kerékpárút hálózat. A településeken belül és között, valamint a szomszédos turisztikailag érintett területeken egyre népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés.

A termálvízkincs és egyéb, főként a vizes táj adottságainak hasznosítása következtében a turisztikai szezon meghosszabbodása már érezhető. A vendégek száma megnő, ami köszönhető a minden igényt kielégítő fejlesztéseknek, a kínálat bővülésének és nem utolsó sorban a Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozásának. A településképek pozitív irányba változnak, amit egyaránt élveznek a helyiek és a térségbe látogatók is. A környezettudatos magatartás eredményei is szemmel láthatók.

A mezőgazdaságban végbemegy egy jelentős szerkezetváltás. A mezőgazdasági fejlesztések a környezethez való alkalmazkodást, a táji adottságok extenzív és intenziv hasznosításában jelennek meg a fenntarthatóság szem előtt tartásával. Ezzel összefüggésben megvalósul a Hortobágy-Berettyó rehabilitációja a mezőtúri szakaszon, és előkészítésre kerül a jelentős számú holtágrendszer megmentése is.

Összefogással megoldódik az itt termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése. A foglalkoztatottak aránya ugyan csökken, de a felszabadult munkaerő elhelyezkedése nagyrészt megoldódik, mivel befektetők jelennek meg a mezőtúri ipari parkban és a kihasználatlan gazdasági célú ingatlanok hasznosítása céljából.

Megvalósul a környezetbarát, a fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartó gazdaságfejlődés. A beszállító programokban való részvételnek vannak sikeres példái. A munkanélküliség jelentősen csökken. A kistérség erősödő kapcsolatokat ápol a határain kívül is. Tovább bővülnek a külföldi kapcsolatok.

A XXI. század színvonalának megfelelően az általános iskolák jelentős részét bővítik, korszerűsítik. A hiányzó tornatermek és sportcsarnokok megépülnek. A felnőttek körében egyre népszerűbbek a vállalkozókészséghez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzések. Nő a számítástechnika és az idegen nyelv tanulásának lehetősége is. Oktatási Társulás alakul és a racionalitás irányában ható munkája minden településre kiterjed. Megjelennek az információ igényes vállalkozások. A teleházak megerősödnek, a távmunka és a távoktatás lehetőségeivel egyre többen élnek.

A középfokú képzés átstrukturálódik, létrejön a kistérségi képzési központ, fokozódik az iskolavárosi szerep.

A felsőfokú képzésben térségi összefogást erősítő új integráció keretében új aktuális szakok kerülnek bevezetésre. Fokozódik az együttműködés a felsőfokú képzés és a vállalkozások között.

A szociális infrastruktúra köre tovább bővül. Fejlesztés. Az egészségügyi ellátásban megtörténik a mezőtúri kórház rekonstrukciója, megvalósul az egységes ügyeleti rendszer, kiépül a sürgősségi ellátás, remény van a rendelők korszerűsítésére és bővítésére. Az ezirányú fejlődést nagyban segíti az újonnan létrehozott egészségügyi társulás. Egyre több civil szervezetet sikerül bevonni a fejlesztésekbe.

Az ösztönzőrendszernek és a minőségi tudást igénylő munkahelyeknek köszönhetően egyre több diplomás számára biztosít megfelelő életkörülményeket a kistérség.

A cigány lakosság száma továbbra is folyamatosan nő, ami újabb problémákat generál. A társadalmi kirekesztettség veszélyeivel továbbra is számolni kell.

A lakosság és a vállalkozók felé az információáramlást a helyi és térségi rádiók és televíziók biztosítják. Emellett létrehozásra kerül egy olyan kistérségi adatbázis, amely elősegíti a tervezhető stratégiai fejlődést. A kistérség változatlanul városias jellegű és markánsan egyközpontú, ahol a települések között megfelelő a munkamegosztás, együttesen segítik a környező településeket. A kistérségen belül javul a partnerség, annak ellenére, hogy a két város között még mindig fellelhetők a rivalizálás egyes elemei.

A kistérségben jelentős számban dolgoznak fejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Felkészültségük jó, ezért jelentős pályázatíró kapacitás jön létre. Ennek eredményeként fokozódik a rendelkezésre álló források hasznosításának hatékonysága. A pályázatok készítésének alapját a jó minőségben elkészített fejlesztési programok jelentik, amelyek kidolgozásra kerülnek és széles körben ismertté válnak.

2.5. Intézkedések és a prioritások közötti kapcsolat

Intézkedések /Prioritások	Adottságokra alapozott gazdaság-fejlesztés	Agrár és vidék-fejlesztés	Humán erőforrások fejlesztése	Környe-zetfej-lesztés	Együtt-működé-sek erősítése
I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése	*	*	*	*	*
I.1.2. A vállalkozói potenciás erősítése	*	*	*		*
I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása	*	*		*
I.2.1. Egészségturizmus-gyógyturizmus fejlesztése	*	*	*	*	*
I.2.2 Aktív turizmus fejlesztése
I.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése	*	*	*		*
I.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása	*	*			*
II.1.1. Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése		*	*	*
II.1.2. Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása		*		*	*
II.1.3. A rizságazat fejlesztése	*	*		*
II.1.4. Erdősítés	*	*		*
III.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése		*	*	*	*
III.1.2. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása	*	*	*		*
III.1.3. Főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése	*	*	*		*
IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés	*	*		*
IV.1.2. Helyközi úthálózat fejlesztés	*	*		*	*
IV.1.3. Vasúthálózat fejlesztés	*	*	*	*	*
IV.1.4. Ivóvíz ellátás fejlesztése		*		*
IV.1.5. Vízkárelhárítás	*	*		*
IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás	*	*		*	*
IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése	*	*

Előzmények